Nincs több pardon: Athén a csőd szélén

ÖSSZEFOGLALÓ

Megkezdték, majd megszakították brüsszeli tanácskozásukat a görög adósságválságról és a helyzet megoldásáról az eurózóna pénzügyminiszterei szombat délután. Már a tanácskozásra érkezve többen közülük arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő péntek éjjeli bejelentése, mely szerint népszavazást ír ki a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, egyoldalúan bezárta az ajtót a további tárgyalások lehetősége előtt.

Ennek ellenére – ahogy diplomáciai forrásokból kiszivárgott – az ülés megszakításával időt adtak Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszternek és Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a kétoldalú megbeszélésre. Hogy ez a találkozó nem volt eredménytelen, az is bizonyítja, az EKB tegnap bejelentette: szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára, azaz pótolja a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert. Ezzel együtt a görög kormány arra készült tegnap éjszaka, hogy a betétkiáramlás megfékezésére döntést hozzon a tőkekorlátozás bevezetéséről és a bankok hétfői zárva tartásáról.

A görög manőverezés politikai eredményt azonban nem hozott Brüsszelben. Az egyetlen – elvi – eredménye az a körül bonyolódó szócsata, hogy ki kinek adott ultimátumot az egyeztetések során. Az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere – már Varufakisz nélkül – szombaton ugyanis tovább folytatta a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek „az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez”. Jeroen Dijsselbloem azzal zárta a megbeszélést, hogy a testület közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet: „Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot.” Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, „az EKB független intézmény”. Görögországnak azonban – tette hozzá – teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.

Athénnak június 30-áig a pénzügyi mentőcsomag soron következő, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét kellene kifizetnie az IMF-nek. Ha kedd éjszakáig nem tudnak megegyezni a hitelprogram meghosszabbításáról, akkor Görögország – első eurózónás és uniós tagállamként – csődbe megy. A hitelezők és a nyugat-európai politikusok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, ez több mint reális, ugyanis senki sem akar már engedni. Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter egyenesen arról beszélt egy interjúban: Athén kilépése az euróövezetből jelen pillanatban elkerülhetetlennek látszik, erre viszont technikailag csak úgy kerülhet sor, ha Görögország előbb az Európai Unióból is kilép.

Egy uniós illetékes úgy vélekedett, legfőbb ideje, hogy az Eurócsoport immár azon a B terven gondolkodjon, amelynek eddig – érthető okból, a kedélyek csillapítása érdekében – még a létezését is tagadták hivatalosan. Ez a B terv általános vélekedés szerint a „grexit”, vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, a leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet. (MTI, ú)