Németország: tüntetés és ellentüntetések

MTI-HÍREK

Berlinben, Stuttgartban és Kölnben is jelentős megmozdulásokat tartottak az idegengyűlölet ellen. Kölnben számos épület és a város világhírű dómja is sötétségbe borult az akció alatt, amely során sokan a város sokszínűségét hirdető transzparensekkel vonultak fel. A hatóságok szerint Berlinben és Stuttgartban is öt-öt ezer ember vonult utcára. Kisebb akciók voltak Hamburgban és Rostockban is.

Az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen, vagyis a Pediga ezzel egy időben Drezdában újabb tüntetést tartott hétfőn Németország „iszlamizációja” ellen, a bevándorlás és a menedékjog korlátozását követelve. A Volkswagen cég a tüntetés elleni tiltakozásul hétfőn este elsötétítette drezdai autógyárát, és közölte, hogy a vállalat egy „nyílt, szabad és demokratikus társadalom” pártján áll.

A Pegida legutóbbi megmozdulása előtt minden hagyományos német parlamenti párt elítélte a szervezetet, amelyet újévi üzenetében Angela Merkel is bírált. A német kancellár a Pegida tüntetéseinek részvevőit felszólította, ne hagyják, hogy a megmozdulások szervezői eszközként használják fel őket. Noha a Pegida-tüntetéseken ugyanaz a „Mi vagyunk a nép” mottó tűnik fel, mint 25 évvel ezelőtt, a németországi rendszerváltás előtt, ezúttal a jelszó valójában bőrszín, illetve vallás alapján való kirekesztést jelent – mondta Merkel.

Angela Merkel után két korábbi német kancellár, Gerhard Schröder és Helmut Schmidt is elítélte a Pegida mozgalmat. Schröder és Schmidt több tucat neves német közéleti személyiséggel és politikussal együtt a Bild című német lap tegnapi számában közölt felhívásban ítélte el a drezdai mozgalmat. Ugyanitt 50 vezető politikus és jeles közéleti személyiség sorakozott fel a kancellár mögé. Schröder és Schmidt nyilatkozata mellett közölték például Leslie Mandoki (Mándoki László) állásfoglalását, amelyben a magyar származású zenész, producer kijelentette, elutasítja a Pegidát, mert nem tűri az intoleranciát.

A sok helyütt nácinak bélyegzett Pegida a Facebookon azt írta, vallástól függetlenül a gyűlöletkeltés és a szélsőségek ellen van, és „a nőellenes, erőszakot hangsúlyozó politikai ideológiával szembeni ellenállást” jelképezi, nem irányul azonban a Németországban élő, „beilleszkedett” muszlimok ellen. A csoport azonban civilek és vallási vezetők szerint is idegengyűlöletet szít.