Németország is támogatja az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozását

Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról, és továbbra is ragaszkodik a menekültek uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló tartós és kötelező erővel bíró rendszer kialakításához, de ebben nem vár áttörést a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a német parlament alsóházában (Bundestag) a brüsszeli csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.

A határvédelem "természetesen a nemzetállami szuverenitás lényeges kérdéseit érinti", és ezeket a kérdéseket Németország is alaposan megfontolja- mondta a kancellár.

Bevándorlás- és integrációügyi minisztériumot hozott létre a nagyszámú menekült miatt Norvégia, amelynek élére Sylvi Listhaug eddigi mezőgazdasági és élelmezési miniszter került - közölte Erna Solberg norvég kormányfő szerdán. A 5,2 millió lakosú, kőolajban gazdag skandináv országba idén - főként Svédországon át - mintegy 35 ezer menedékkérő érkezett. Emiatt a parlament novemberben szigorította a bevándorlási szabályokat. Ezek értelmében a bevándorlási hivatal megtagadhatja, hogy azokkal a menedékkérőkkel foglalkozzon, akik korábban tartózkodási engedélyt kaptak egy biztonságosnak tekinthető államban. A törvényhozás kiszélesítette a hatóságok jogát arra, hogy őrizetbe vegyék, illetve őrizetben tartsák azokat a külföldieket, akiknek menedékkérelmével várhatóan nem foglalkozik majd a bevándorlási hivatal. Az intézkedések között szerepel az is, hogy pénzügyi szempontból tegyék kevésbé vonzóvá Norvégiát a menekültek számára.

Megdöbbentőnek nevezte az Európai Bizottságnak az Olaszországgal szembeni kötelezettségszegési eljárását Matteo Renzi olasz miniszterelnök. Brüsszel szerint Róma hiányosan regisztrálja a bevándorlókat, az olasz kormány szerint a regisztrálás száz százalékos. "Olaszország megtette kötelességét a migrációs válság kezelésében, Európa vajon hasonlóképpen cselekszik-e?" - tette fel a kérdést az olasz kormányfő. "Mielőtt kötelezettségszegési eljárásról beszélnénk, egyeztetni kellene a valóságot az elképzelésekkel. A Németországba augusztusban érkezett embereknek nem mindegyikét azonosították. Merkel kancellár akkor azt mondta: először a szolidaritás, utána a bürokrácia. Ami érvényes Németország esetében, úgy tűnik, nem vonatkozik Itáliára" - mondta Renzi. 

Prőhle Gergely, a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az osztrák közszolgálati média (ORF) menekült- és emberjogi kérdésekről szóló vitaműsorában kifejtette: ha nemcsak Magyarország, hanem minden európai ország betartotta volna a schengeni egyezményt, és megvédte volna a schengeni határokat, nem alakult volna ki ilyen menekülthelyzet.  

A helyettes államtitkár úgy vélte, azért kezdett el az egész európai rendszer inogni, mert a menekültek nem vették komolyan a regisztrálási kötelezettséget, és nem működtek együtt a hatóságokkal, a védelmet biztosító országot pedig önkényesen választották ki. Prőhle Gergely szerint nemzetközivé kell tenni a menekültkérdést, az Egyesült Államokat és a Perzsa-öböl menti államokat egyaránt be kell vonni a helyzet megoldásába.  
    
Idén a tavalyinál 36 százalékkal többen, 7500-an tértek vissza Ausztriából anyaországukba, közülük 4500-an önként - közölte az osztrák belügyminisztériumra hivatkozva a helyi közszolgálati média (ORF). A minisztérium tájékoztatása szerint a legtöbben, 1100-an Koszovóba, 530-an Irakba, 120-an pedig Afganisztánba utaztak vissza. Az emberek a reméltnél jobb ellátórendszerre és menekültkérelmük gyorsabb elbírálására számítottak. A Caritas segélyszervezet szerint naponta átlagosan 20-30 ember tájékozódik arról, miképp tudná minél előbb elhagyni Ausztriát. Az év végéig Ausztriának 15 ezer helyet kell teremtenie a menekültek befogadására, jelenleg 73 ezer kérelemre várót helyeztek el, vagyis több mint kétszer annyit, mint tavaly. 
    
Tűz ütött ki egy menekülteknek szánt tábor területén Svédországban, Skane tartomány Buv településen szerdán. A lángok 16 épületben okoztak kárt, de senki nem sérült meg, mivel a tábort még nem adták át. A hatóságok nyomozást indítottak. Svédországban 2011 és 2015 között 96 menekülttábor elleni támadást jegyeztek fel, ezek közül 51-et idén, ebből 13-at októberben. Idén 170 ezer menekült és migráns érkezett a 9,8 millió lakosú országba, a migrációs hivatal októberi előrejelzései szerint számuk 2016 végéig elérheti a 360 ezret.