Dublin/Brüsszel. Megvalósult az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése, május elsején tíz ország – köztük Szlovákia – csatlakozott az unióhoz, amely így 450 milliós közösséggé, a világ legnagyobb összefüggő szabadkereskedelmi övezetévé vált.
Nélkülünk Európa más, szegényebb volna
Üdvözlések napja címmel szervezte ĺrország az egész napos rendezvénysorozatot a tíz új tagország köszöntésére és Európa újraegyesülésének megünneplésére. A program ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen a tagállamok és az unió intézményei képviseletében Bertie Ahern ír miniszterelnök, az Európai Tanács soros elnöke, valamint Romano Prodi, az Európai Bizottság és Pat Cox, az Európai Parlament elnöke vett részt. Ők hárman ezután közös sajtóértekezletet tartottak. Ahern egyebek között arról biztosította az újonnan csatlakozott országokat, hogy az unióban is meg fogják őrizni egyediségüket. Megállapította, hogy a huszonötök első nagy közös feladata az EU alkotmányos szerződésének véglegesítése lesz. Prodi arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az EU most már majdnem az egész európai kontinenst átfogja, a bővítési folyamat folytatódik: előrehaladott szakaszban vannak a tárgyalások Bulgáriával és Romániával, hamarosan megkezdődhetnek Horvátországgal, és még ebben az évben esedékes az ezzel kapcsolatos döntés Törökország esetében is. Pat Cox szerint az új tagállamok vezetőire most az a feladat vár, hogy széles körben hozzáférhetővé tegyék a bővítésből származó előnyöket, a gazdaság fellendítésére használják fel a piacok megnyitását, és felkészüljenek a gazdasági és pénzügyi unióhoz történő csatlakozásra. A délután folyamán megérkeztek a 25 ország első számú vezetői a dublini Phoenix-parkban lévő, György- és Viktória-korabeli stílusban épült Farmleigh kastélyhoz, ahol Ahern fogadta őket. Seamus Heaney, az 1995-ös irodalmi Nobel-díj ír kitüntetettje felolvasta erre az alkalomra írt versét, majd ĺrországban élő, de az egyes tagállamokból származó 25 gyermek adta át hazája zászlaját az állam- és kormányfőknek. A lobogókat ezután katonai díszalakulat vitte a zászlórudakhoz, amelyekre az EU himnuszának, Beethoven Örömódájának hangjaira vonták fel őket. A huszonötök első számú vezetői ünnepi vacsorával zárták a napot, s egyes értesülések szerint ezen már olyan kényes kérdések is szóba kerültek, mint az Európai Bizottság következő elnökének a kiválasztása.
Egyébként hangsúlyozni kell: igazán nagyszabású csatlakozási ünnepségeket szinte kizárólag az új tagállamokban, vagyis többségében az egykori szocialista országokban tartottak, az eddigi uniós tagállamokban érthetően jóval szerényebb keretek között köszöntötték az eseményt.
Ciprus fővárosa, Nicosia főterén 30 ezer görög már helyi idő szerint péntek éjfélkor köszöntötte a csatlakozást, tudomást sem véve arról, hogy az időeltolódás miatt az hivatalosan csak egy órával később lépett életbe. Azonban sokan csalódottak voltak, mert a közelmúltban tartott népszavazás eredményeként elmaradt az 1974 óta megosztott sziget újraegyesítése.
Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök a budavári Sándor palotában megrendezett ünnepségen azt hangsúlyozta: Magyarország sok értéket visz magával az unióba. A kompország végképp kiköt a nyugati parton; „örökségünk nélkül Európa is más, szegényebb volna” – tette hozzá.
Lengyelországban Aleksander Kwasniewski államfő azt hangoztatta, hogy az unió kapujának a szervezet mostani bővítése után is nyitva kell maradnia.
A szlovénok a helyenként erős eső ellenére is lelkesen ünnepeltek. Az ország – amelyet az új tagok közül az unió mintadiákjaként emlegetnek a gazdasági szakértők – öntudatosan, Európa új csillagaként ünnepelte magát. „Mostanáig Európa volt a szlovének reménysége, mostantól Szlovénia lesz Európa reménysége” – mondta Anton Rop miniszterelnök.
Máltán pénteken és szombaton ugyancsak látványosan ünnepeltek, állítólag az övék volt a legnagyobb tűzijáték, de a szigeten máris jelen voltak a taggá válással kapcsolatos aggodalmak. A lakosság tavaly csak csekély többséggel szavazta meg a belépést, sokakban aggodalmak élnek a sziget törékeny gazdaságának és katolikus hagyományainak megóvását illetően.
A három balti országban a többi csatlakozóhoz hasonlóan látványos eseményeket rendeztek. Észtországban, Lettországban és Litvániában százezrek vonultak fel, a kevesebb, mint 1,4 millió fős Észtország lakói egymillió fát ültettek. Litvániában a nap első újszülöttjeit kilenc filmfelvevővel várták, hogy életük első pillanatától kezdve megörökítsék napjaikat az Európai Unióban. A letteknél, Riga központjában az EU-tagság ellenzői is tüntettek: sárga csillagokkal díszített kék koporsót vittek az ünneplő tömeg közé. Az itteni orosz nyelvű lakosság is nagy megmozdulást szervezett. (MTI, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.