Milosevics vádol

A Milosevics ellen folyó per három ügyésze: Dirk Ryneveld, Carla del Ponte és Geoffrey NiceTASR/AP-felvétel A háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolt volt jugoszláv elnök tegnap kapott először lehetőséget arra, hogy részletesebben is kifejtse perével kapcsolatos álláspontját a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. Érveinek alátámasztására az ügyészekhez hasonlóan ő is levetíttetett egy dokumentumfilmet a koszovói konfliktusról, amely annak szemléltetésére szolgált, hogy az albánok tömeges menekülését valójában a NATO bombatámadásai és az UCK gerilláinak akciói idézték elő. Az egyórás dokumentumfilmben, amelyet egy német forgatócsoport készített, az EBESZ egyik illetékese azt mondta, hogy a NATO légicsapásai ellentétben álltak a nemzetközi joggal, mert a szövetségnek nem volt felhatalmazása ilyen hadművelet végrehajtására. Más interjúalanyok úgy nyilatkoztak, hogy az 1999 januári racaki vérengzés – amelyben a szerb biztonsági erők 45 albán polgári lakost mészároltak le – csak ürügyként szolgált a bombázások megindítására. Milosevics a vetítés után kijelentette: a látottak csupán az igazság egy cseppjét képviselik a hazugságok óceánjában, amellyel szerinte a Nyugat a Jugoszlávia elleni támadást előkészítette és kiprovokálta. Azt hangoztatta, a vád állításaival ellentétben szó sem volt arról, hogy 1999 tavaszán a szerb hadsereg és rendőrség kényszerítette menekülésre az albán polgári lakosságot. Szerinte a szerb erők csak a terroristák semlegesítésére kaptak parancsot, és szigorúan megtiltották nekik, hogy polgári személyekre tüzet nyissanak.

A kedden kezdődött tárgyalás első két napján a vád képviselői hosszasan sorolták a 90-es évek három nagy délszláv konfliktusában elkövetett atrocitásokat és az etnikai tisztogatásoknak azokat a példáit, amelyek a vád álláspontja szerint a Nagy-Szerbia megteremtésére irányuló törekvéseket támasztják alá. Milosevics szerint a konfliktusok egyikét sem a szerbek kezdeményezték, a volt jugoszláv tagköztársaságok elszakadását és így Jugoszlávia széthullását is a Nyugat ösztönözte. Kétségbe vonta az ügyészeknek azt az állítását is, hogy vádjaik nem egy nemzet, hanem egy személy ellen irányulnak. A háborúk során elkövetett kegyetlenkedésekről azt mondta, hogy ezek egyéni akciók voltak, amilyenek minden konfliktusban előfordulnak. Bejelentette: kezdeményezni kívánja, hogy a koszovói konfliktussal kapcsolatban tanúként hallgassák meg Jacques Chirac francia köztársasági elnököt is. A törvényszék szabályzata értelmében a vádlottaknak joguk van ahhoz, hogy kérdéseket intézzenek a tanúkhoz. Ha valakit tanúként beidéznek, annak kötelező megjelennie, ha pedig nem hajlandó erre, a törvényszék elvileg minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vehet ahhoz, hogy érvényt szerezzen az idézésnek. Milosevics még nem ért bevezető nyilatkozata végére, amikor a tárgyalást elnapolták, így várhatóan ma folytatja álláspontjának ismertetését.

A nemzetközi közösség boszniai főképviselője szerint Milosevics perének nagy jelentősége van a boszniai és a térségbeli viszonyok rendezése és a megbékélési folyamat szempontjából. Wolfgang Petritsch úgy véli, a per kimenetele kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, miként rendeződnek az etnikumok közti viszonyok. „Történelmi lehetőség ez az ország és a térség népei számára, hogy végleg leszámoljanak a múlttal, és elgondolkozzanak azon, mi okozta a tragédiákat, a háborút, az agressziót.” Borisz Tadics, a vezető szerbiai kormánypárt, a Demokrata Párt alelnöke közölte: pártja elvárja, hogy tárgyilagosan ítélkezzenek Milosevics felett. Szerinte a per vádak és ellenvádak maratoni összecsapása lesz. Leszögezte: a volt jugoszláv elnök kiadatása óta az államnak „lényegében nincs semmi dolga a hágai eljárással”. Felszólította a Hága által gyanúsított személyeket, hogy önként adják fel magukat, ellenkező esetben „az ország ezeknek a embereknek a túszává válik”.