Mikor dönt a cseh alkotmánybíróság a Lisszaboni Szerződés ügyében?

 "Tekintettel arra, hogy a felek állandóan újabb és újabb kiegészítéseket fűznek álláspontjukhoz, amelyeket a bíróságnak fel kell dolgoznia, nagyjából 50 százalék az esélye annak, hogy a döntés már kedden megszületik, s 50 százalék, hogy elnapolják" - jelentette ki Tomás Langásek, az alkotmánybíróság főtitkára és szóvivője hétfőn Brnóban, a testület székhelyén.
    Helyi megfigyelők várakozásai szerint a cseh alkotmánybíróság mindent megtesz annak érdekében, hogy döntése a szerződés ügyében még az európai uniós kormányfői csúcstalálkozó befejezése előtt megszülessen.
    "Ha a döntést el fog kelleni halasztani, akkor mindössze egy-két napról lesz szó" - jegyezte meg ezzel összefüggésben Langásek.
    A taláros testület kedden nyilvános ülésen fogja megvizsgálni a 17 szenátor beadványát, amiről előzőleg az államfőnek, a parlament két házelnökének és a kormánynak is állásfoglalást kellett kidolgoznia.
    A szenátorok eredeti beadványukat mintegy két hete egészítették ki, míg Václav Klaus államfő pénteken küldött új kiegészítést állásfoglalásához. A nyilvánosságra került értesülések szerint Klausnak és a szenátoroknak az a véleményük, hogy a Lisszaboni Szerződés ellentétes a cseh alkotmánnyal, és sértheti Csehország szuverenitását. A kormány és a parlament véleménye az, hogy a dokumentum nem alkotmányellenes.
    Csehország az Európai Unió 27 tagállama között az utolsó, amely még nem ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. A parlament két háza ugyan jóváhagyta a dokumentumot, de azt Václav Klaus nem hajlandó aláírni.
    Az államfő ugyanakkor néhány napja újabb feltételt szabott: csak akkor írja alá a dokumentumot, ha Csehország Nagy-Britanniához és Lengyelországhoz hasonlóan kivételt kap a szerződéshez csatolt uniós emberi jogi charta hatálya alól. Klaus szerint csak ezzel lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
    A cseh államfő követelését Szlovákia is magáévá tette. Robert Fico kijelentette: Szlovákia is utódállama Csehszlovákiának, a Benes-dekrétumok a szlovák jogrendnek is részét képezik, s Pozsony nem engedheti meg magának, hogy kevésbé legyen védve az esetleges magyar követelések ellen, mint Prága a német követelések ellen. Ha Szlovákia nem kap Csehországhoz hasonló védettséget, akkor Pozsony megvétózza a cseh követelés teljesítését - állítja a kormányfő. Jan Kohout cseh külügyminiszter vasárnap azt monda: Prága érti és támogatni tudja Szlovákia követelését. 
    Az EU svéd elnöksége azt javasolta: a cseh követelést úgy oldják meg, hogy a megfelelő helyen Nagy-Britannia és Lengyelország mellé írják oda a Cseh Köztársaság nevét is. Szlovákiával a svédek nem foglalkoztak.