Merkel minden bizonnyal kancellár marad

A Magyar Külügyi Intézet szakértője a választások kimenetelével kapcsolatban három bizonytalansági tényezőt említett. Kérdésesnek nevezte, hogy a keresztény pártok, a CDU és a CSU koalíciós partnere, a szabad demokrata FDP országosan átlépi-e a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A párt vasárnap Bajorországban mindössze 3,2 százalékot szerzett, és kiesett a törvényhozásból.
   

A másik bizonytalansági tényező az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű euróellenes párt, amely a felmérések szerint országosan már 4 százalékon áll. Az AfD és a kancellár vezette CDU szavazói között sok az átfedés. Amennyiben az FDP nem jut be a Bundestagba, az AfD viszont igen, az a konzervatívokat gyengítheti. A párt támogatottságának növekedése azt jelzi, hogy a válság következtében Németországban is erősödik az eurókritikus szavazóréteg.
   

Harmadik bizonytalansági tényezőként Kiss J. László a részvételt nevezte meg, amely a legutóbbi országos választásokon csökkent. Ez a tendencia a kis pártoknak kedvez - mutatott rá a szakértő, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy Németországban nincs politikai "váltóhangulat".
   

Kiss J. László szerint hármas baloldali, azaz a ellenzéki szociáldemokratákból, a zöldekből, valamint a Baloldal pártjából álló koalíció aligha jöhet létre. Ehhez túl nagy a különbség az SPD, illetve a Zöldek, valamint az egykori NDK-t alkotó keleti tartományokban különösen népszerű Baloldal között. Az utóbbi programja túl radikális az ellenzék két nagyobbik pártja számára.
   

A kancellár változatlan népszerűségét Kiss J. László azzal magyarázta, hogy Angela Merkel képes látszólag egymást kizáró szempontokat egyesíteni személyiségében, illetve tevékenységében, ami nézete szerint a nagy politikusokat jellemzi. Emlékeztetett arra, hogy a természettudós, protestáns Angela Merkel 1954-ben az akkori NSZK-ban született, de már az egykori NDK-ban nőtt fel, ott szocializálódott, később pedig már az egyesült Németország kancellárja lett. 2005-ben egy baloldali párttal lépett koalícióra, most pedig egy jobboldali koalíció élén áll, azaz "mind a két oldalon" van tapasztalata.
    

Kiss J. László szerint Merkelre jellemző, hogy kerüli a konfrontációt, az ellenfél szociáldemokraták szavazóit inkább a passzivitás irányába igyekszik terelni.
   

A népszerűség okaként említette azt is, hogy az emberek úgy gondolják, a kancellár éppen olyan, mint ők. Számukra Merkel az egyszerű embert testesíti meg, ami erőteljesen eltér a szociáldemokrata riválisáról, Peer Steinbrückról alkotott képtől. A kancellár eddigi kormányzásának legnagyobb sikere a szakértő szerint az, hogy az ország a válságban megerősödött. Soha nem volt még ennyi az adóbevétel, és soha nem volt még olyan magas a foglalkoztatottak száma, mint most.
   

Merkel európai válságkezelő tevékenységével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy teljes sikerről nem lehet beszélni, hiszen a válság még nem ért véget. Az azonban elmondható, hogy nem adta fel a német érdekeket, ugyanakkor a szolidaritásban is az élen járt.
   

Kiss J. László szerint a következő parlamenti ciklusban már egy új Európa-politika kerül előtérbe. Merkel korábbi álláspontja az volt, hogy az Európai Unió minden bajára a több Európa, a több Brüsszel jelent megoldást. A kampányban viszont már úgy fogalmazott, hogy a több Európa nem feltétlenül több Brüsszelt jelent, hanem az államok közötti mind hatékonyabb együttműködést. Kijelentette, hogy egyes területeken bizonyos hatásköröket vissza lehet adni a tagállamoknak.
   

Ennek magyarázata, hogy a több Európa egyre kevésbé egyeztethető össze a német alkotmánnyal. Másrészt az is, hogy a több Európa többsebességű rész-Európához vezet. Az unió egységes jogi és gazdasági közösségként irányítása egyre nehezebbé válhat, mert nem minden tagállam képes ugyanarra a sebességre. A több Európa ugyanakkor Németországnak több pénzébe is kerül.
    

A német kül-, illetve Európa-politikában Kiss J. László szerint a jövőben nagy változásokkal nem kell számolni. Az euróválsággal kapcsolatban lehetnek ugyan apró módosulások, a mentőcsomagokat azonban a szociáldemokraták is megszavazták. A nemzetközi kötelezettségvállalásokat illetően pedig - korábban Líbia, most pedig Szíria esetében - a két nagy párt lényegében egyetértett abban, hogy Németország katonai akcióban nem vesz részt.
   

A német-magyar kapcsolatokról szólva a szakértő utalt arra: vannak olyan vélemények, hogy a szociáldemokraták hatalomra kerülése esetén sokkal rosszabb lehet a kétoldalú viszony a mostaninál. Kiss J. László úgy vélekedett, hogy bárki van is hatalmon, a Németországhoz fűződő jó viszony Magyarország számára "államérdek". Németország a magyar gazdaság stabilitásában, a gazdaság biztonságában kulcsfontosságú szerepet tölt be. A jó együttműködés elengedhetetlen.
    

"Nem hiszem, hogy ha Németországban politikai változás lenne, a kapcsolatok gyökeresen megváltoznának" - mondta, hozzátéve: nem tartja reálisnak azokat a forgatókönyveket, amelyek "drámai fordulat" lehetőségéről beszélnek.
   

A hangsúly a folytonosságon, a stabilitáson marad, és vannak olyan geopolitikai, geoökonómiai érdekek is, amelyek Németország számára Magyarországgal kapcsolatban a folyamatosságot követelik meg - jelentette ki az MTI -nek nyilatkozva Kiss J. László, aki szerint Angela Merkel vagy a jelenlegi, vagy egy nagykoalíció élén vezeti majd tovább Németországot.