Mégsem lesz ünnep március 15. Romániában?

Ugyanaz a szakbizottság júniusban még elfogadásra javasolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvénykezdeményezését, olyan körülmények között, amikor a kormánypártoknak nagy szükségük volt az RMDSZ voksaira a posztjáról önként lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu akkori miniszterelnök leváltásához.

A jobbközép ellenzék akkor éles nacionalista hangvételű támadást intézett a nemzeti érdekeket a magyar voksokért "áruba bocsátó" szociálliberális koalíció ellen, amely emiatt elnapolta az RMDSZ-es törvénykezdeményezések megvitatását, és végül is a magyar szövetség voksai nélkül is sikerült megszabadulnia "túlságosan önállóvá vált" miniszterelnökétől.

A tervezet október 16-án került napirendre a szenátus plénumában, de az RMDSZ kérésére visszautalták a szakbizottsághoz, miután a szövetség úgy értékelte: most már nincs meg a törvény elfogadásához szükséges többségi támogatás.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a közigazgatási bizottság keddi ülésén már nemcsak a jobbközép ellenzék támadta az RMDSZ kezdeményezését. Ioan Denes Beszterce-Naszód megyei szociáldemokrata szenátor azt mondta: pártja messzemenő nyitottságot tanúsít minden nemzeti kisebbség iránt, de nem léphet túl bizonyos dátumok jelképes töltetén, március 15. ünneppé nyilvánítása roppant kényes kérdésnek számít Erdélyben.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője úgy vélekedett, ez a törvénytervezet a júniusi politikai csatározások eszközévé vált, és a körülötte szított indulatok miatt ma már sokkal kényesebb ügynek számít, mint júniusban.

A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A romániai munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának március 15-én magyar alkalmazottaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió. 

A szociálliberális kormány a múlt héten elfogadott véleményezésében úgy értékelte, az RMDSZ tervezete - az esetleges szabadnap, illetve a közmédiára háruló feladatok tekintetében - pontosításra szorul, ugyanakkor alkotmányossági aggályát is kifejezte, mert szerinte sérülhet a jogegyenlőség, ha egyes román állampolgárok etnikai alapon részesülnek munkaszüneti napban. A kormány ezért nem foglalt állást a tervezet elfogadása vagy elutasítása mellett, a parlamentre bízva a döntést.

A törvénykezdeményezést a szenátus plénuma november 20-ig tűzheti napirendre. Akár szavaznak róla a határidő lejárata előtt a kétkamarás román parlament felsőházában, akár nem (ez utóbbi esetben hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítják), a tervezet átkerül a képviselőházhoz, amely a végső döntést hivatott meghozni március 15. ünnepnappá nyilvánítása ügyében, immár határidő nélkül.