Megmenekült a lefejezéstől a norvég túsz

Kjartan Sekkingstadot, továbbá a kanadai Robert Hallt és John Ridsdelt, valamint a Fülöp-szigeteki Marites Flort tavaly szeptemberben rabolta el az Abu Szajjaf a délkeleti Samal-sziget egyik üdülőkomplexumából. A túszokért egyenként 300 millió Fülöp-szigeteki pezó váltságdíjat (mintegy 6 millió eurót) követeltek. A két kanadait áprilisban és júniusban lefejezték, mert nem kapták meg értük a váltságdíjat. Fülöp-szigeteki túszt viszont elengedték. A norvég túszt a Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) muzulmán szakadár szervezet vezetője, Nur Misuari adta át Jesus Dureza elnöki tanácsadónak szombaton az Abu Szajjaf fellegvárának számító déli Jolo-szigeteken. A Manilával békemegállapodást kötött MNLF közvetített ugyanis az emberrablásra szakosodott terrorcsoport és a kormány között a külföldi túsz szabadon engedése érdekében.Filemon Tan őrnagy szerint Sekkingstadot az Abu Szajjaf elleni fokozott katonai műveletek hatására engedték el, ugyanakkor elismerte az MNLF muzulmán szakadár szervezetnek a tárgyalásokban játszott szerepét is.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247146","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"335","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A norvég mellett még három indonéziai halász nyerte vissza szabadságát. A norvég férfit fogadja őt Rodrigo Duterte elnök. Az Abu Szajjaf muzulmán állam létrehozásáért harcol a 105 milliós, túlnyomórészt katolikus Fülöp-szigetek déli részén, a számlájára írják az utóbbi évtizedek legvéresebb támadásait valamint számos emberrablást. A szervezetet 1991-ben alapította az Afganisztán szovjet megszállása ellen harcolók egy kis csoportja.