Megkezdődött a francia választások második fordulója

A múlt vasárnapi első fordulóban a rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett az elnöki koalíció mindössze 21 ezer szavazattal végzett az élen az első fordulójában a kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás (NUPES) előtt. Mindkét szövetség 25 százalékos támogatottságot kapott.

A mandátumbecslések szerint a kormánypárt 265 és 305 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a NUPES 140-180 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az 577 választókörzetben öt képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, négyet a baloldali összefogás színeiben, egyet pedig a kormányzó szövetség részéről, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap. Három további körzetben pedig a baloldali jelöltek már győztesnek tekinthetők, miután olyan nagy fölénnyel végeztek az első fordulóban, hogy a másik fordulóba mellettük továbbjutott ellenfeleik visszaléptek.  

A még nyitott 569 körzetben az az 1148 jelölt jutott be a második fordulóba a 6293 induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Mintegy harmaduk volt képviselő az előző nemzetgyűlésben. Hét helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten.

Az elnöki Együtt! koalíciónak 402 helyen maradtak állva a jelöltjei, ezek felében az első helyen, de összességében százzal kevesebb körzetben, mint öt évvel ezelőtt. A baloldalnak 377 körzetben vannak képviselőjelöltjei a 2017-es 146-hoz képest, s 270 helyen az Együtt! jelöltjeivel állnak szemben.

Baloldali győzelemhez a NUPES-nek a körzetek több mint nyolcban százalékában győznie kellene, de a felmérések alapján erre nagyon kicsi az esély.

A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjei 208 körzetben maradtak versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerték meg az első fordulót, s nem kívánnak koalícióra lépni más párttal. Marine Le Pen pártja számára ugyanakkor siker, hogy 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat várhatóan 20 és 50 közötti képviselővel. A szuverenista jelölteknek az elnöki többség jelöltjeivel kell megmérkőzniük 108 körzetben, 62 helyen a baloldali összefogással állnak szemben, 25 helyen pedig a konzervatívok az ellenfeleik.  

A konzervatív Köztársaságiak frakciója a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről, miután 11,3 százalékos támogatottsággal a negyedik helyen végeztek az első fordulóban, s csak alig 81 körzetben jutottak be a második fordulóba, az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest. A pártvezetés arra számít, hogy ebből legalább hatvanban tudnak győzni.

Két hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron a két forduló előtt „stabil többséget” kért a választóktól a kormányzáshoz a második mandátuma idejére. „Semmi sem lenne rosszabb, mint francia rendetlenséget társítani a világban tapasztalható rendetlenséghez” – mondta az elnök, „erőt és határozottságot” kérve „a szabadság, egyenlőség, testvériség, szekularizáció” megtartásához.  

„Meg kell védenünk az intézményeinket mindazokkal szemben, akik vitatják és gyengítik azokat” – tette hozzá, egyszerre üzenve az erősebb parlamentre építő VI. köztársaságot szorgalmazó baloldali összefogásnak és vezetőjének, a miniszterelnöki székre pályázó baloldali radikális Jean-Luc Mélenchonnak, valamint Marine Le Pen pártjának.

Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható.