Megállapodás nélkül zárultak idén a tárgyalások az iráni atomalkuról, de jövőre folytatják

Mihail Uljanov, az orosz tárgyaló úgy vélte, hogy ha „váratlan tényezők nem szólnak közbe”, február első felében megszülethet a megállapodás. Megerősítette: a fő nehézséget az jelenti, hogy túlságosan összetett problémát kell megoldani, amely magában foglalja az amerikai szankciók eloldását és az iráni vállalások teljesítését egyaránt.

A 2015-ös nukleáris megállapodás lehetővé tette az iráni gazdaságot fojtogató szankciók egy részének feloldását, cserében a szigorú ENSZ-ellenőrzés alá helyezett iráni nukleáris program drasztikus csökkentéséért. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban felmondta a nemzetközi szerződést, és újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket Teheránnal szemben. Az atomalku megmentését célzó tárgyalások nyolcadik fordulóján Irán mellett a megállapodást aláíró Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselői vettek részt, az amerikai kormányzat csak közvetítőkön keresztül kapcsolódott be a tárgyalásokba.

A tárgyalók már korábban értésre adták, hogy a bécsi egyeztetéseken fogy az idő, és már inkább hetekben, mint hónapokban kell számolni a megállapodás megmentésére rendelkezésre álló időt.

Az elmúlt napok tárgyalásairól mindazonáltal a felek mérsékelt derűlátással nyilatkoztak, és névtelenül megszólaltatott források is azt mondták, hogy a megbeszélések építő jellegűek voltak. Ali Bagheri Káni iráni főtárgyaló kijelentette, hogy a tárgyalások sikerének kulcsa továbbra is az országát sújtó büntetőintézkedések tényleges feloldása, de ha ezt a felek „komolyan veszik”, gyorsabban befejeződhetnek az egyeztetések.

Nem könnyítette meg ugyanakkor a tárgyalások folyását, hogy Irán csütörtökön rakétát bocsátott fel. A műholdhordozó rakéta a hivatalos bejelentés szerint három eszközt vitt magával, de ezekről csak annyit közöltek, hogy „kutatásra alkalmas eszközökről” van szó.