Martonyi: "komoly gond" lesz, ha Szerbia nem oldja meg a restitúciós törvény ügyét

A külügyminiszter annak kapcsán beszélt minderről, hogy az EU-tagjelölti jogállás megadását javasolta Szerbiának szerdán az Európai Bizottság.
Martonyi János arra a kérdésre, hogy Magyarország vétójoggal él-e majd decemberben, amikor a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács dönt, Szerbia megkapja-e a hivatalos EU-tagjelölti státust, azt mondta: a magyar kormány akkor hozza meg döntését, amikor ez a helyzet előáll. "Komoly gond lesz abból, hogyha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia. Azt hiszem, hogy ezzel utaltam a végkimenetelre is" - tette hozzá ugyanakkor a külügyminiszter.
Hangsúlyozta: a kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb restitúciós törvényt és nem enged ebből az álláspontjából. "Alapvető erkölcsi, politikai kérdésekben nem fogunk, nem tudunk engedni" - jelentette ki.
A szerb parlament még szeptember 26-án fogadta el a kárpótlási törvényt, amely kimondja, hogy nem tarthatnak igényt kárpótlásra azok, akik tagjai voltak a Szerbiát a II. világháborúban megszálló erőknek, valamint az ő leszármazottaik sem.
Martonyi János szerint a törvénnyel kapcsolatos probléma nem egy sajátos magyar-szerb ügy, hiszen a kollektív felelősség megállapítása a legalapvetőbb európai elvekkel ütközik. Mint mondta, erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy azokat az embereket - sőt gyerekeiket és unokáikat is - bűnösnek tekintsék, akik kényszersorozással bekerültek a hadseregbe. A külügyminiszter történelmi példákkal élve arra hivatkozott, hogy az 1956-ban Magyarországra vezényelt szovjet katonák, vagy a Milosevic-rendszer által besorozott különböző nemzetiségű emberek sem háborús bűnösök, hanem áldozatok.
Szerinte az a cél, hogy egy teljesen világos jogi helyzet jöjjön létre törvényalkotás útján, amely kizárja a kollektív felelősség bármilyen formáját és biztosítja azt, hogy közösségi alapon ne lehessen kizárni a visszaszármaztatási kárpótlás formáiból ezeket az embereket.
Martonyi János szerint a törvény elfogadása után egyfajta "fasiszta-antifasiszta párhuzamot" jelenített meg a szerb érvek egy része, amit sértőnek nevezett és visszautasított. Mint mondta, azóta változott a szerb érvelés, most azt mondják, hogy Magyarország rosszul értelmezi a törvényt. "Mi szeretnénk a törvényt jól értelmezni; hogyha (...) megszületik egy olyan szerb törvény, ami az értelmezési gondunkat képes eloszlatni, akkor nem lesz különösebb gondunk. Egyébként lesz" - fogalmazott.