Március 9-én folytatódnak a török-svéd-finn NATO-tárgyalások

A török diplomácia vezetője szerint a megbeszéléseket a szövetség székhelyén, Brüsszelben kellene folytatni. Világossá tette ugyanakkor, hogy Svédország Ankara szerint egyetlen megfelelő lépést sem tett a török elvárások teljesítése érdekében, s enélkül a török kormány nem tud rábólintani Svédország NATO-csatlakozására.

A Svédország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások az után akadtak el, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette: Stockholm nem számíthat Ankara támogatására, miután Svédországban egy tüntetésen a török elnököt mintázó bábut akasztottak fel, egy másik megmozduláson pedig egy dán szélsőjobboldali aktivista elégette a Korán egy példányát a stockholmi török nagykövetség épületénél. Emellett Törökország a Svédországban élő emberek, többnyire kurdok kiadását kéri Stockholmtól, akiket terrorizmussal gyanúsítanak.

Ankara azt veti Stockholm szemére, hogy a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket.

Február közepén, ankarai látogatása során Jens Stoltenberg NATO-főtitkár viszont kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Finnország és Svédország NATO-tagságát.

Svédország a maga részéről többször hangsúlyozta: teljesíti kötelezettségeit, melyeket a júniusi madridi NATO-csúcson vállalt, noha a Korán-égetéssel kapcsolatban Tobias Billström svéd külügyminiszter azt mondta, „a vallás nem volt része az alkunak”. Kijelentette, hogy a jelen körülmények között le kell csillapítani a kedélyeket, a megbeszélések szakértői szinten folytatódnak, de a szólásszabadságból Stockholmban nem engednek.

Svédország Finnországgal együtt tavaly, Ukrajna megtámadása után kérte felvételét a NATO-ba. Az Egyesült Államok és az észak-atlanti szövetség több más tagja kiemelte, reméli, a két észak-európai ország már a vilniusi júliusi NATO-csúcson csatlakozhat a szövetséghez. Új tagok felvételéhez minden NATO-tagállam hozzájárulása szükséges.