Magyar-szlovák külügyi bizottsági ülés Pozsonyban

Balla Mihály, a magyar bizottság fideszes elnöke korábban úgy tájékoztatta az MTI-t, egyebek között a nyelvtörvényről és a kettős állampolgárságról lesz szó az eseményen. Mindkét témának kulcsszerep jut a magyar-szlovák viszony alakulásában.

A hét elején a magyar fővárosban tárgyalt Martonyi János külügyminiszter és szlovák partnere, Mikulás Dzurinda, továbbá Budapest vendége volt Knut Vollebaek - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa másfél éve szoros figyelemmel követi a magyar-szlovák viszony alakulását.
Balla Mihály az MTI-nek korábban elmondta: a pozsonyi kabinet megalakulása után hívta meg a szlovák külügyi bizottság elnökét, Frantisek Sebejt Magyarországra, aki megemlítette, hogy a két ország külügyi bizottsága ismét tarthatna együttes ülést. A két testület 2009. februári esztergomi együttes ülésén ugyanis abban állapodtak meg, hogy legközelebb Szlovákiában tanácskoznak.
Az újabb ülést csütörtökön tartják; ezen a két bizottság megpróbál válaszokat keresni, illetve megoldási javaslatokat tenni több ügyben - mondta Balla Mihály.
A magyar külügyi bizottság delegációja tárgyal Berényi Józseffel, az Magyar Koalíció Pártjának elnökével, valamint Vörös Péterrel, a Most-Híd pártigazgatójával is.
Időközben módosító javaslat született a szlovákiai államnyelvtörvényhez, amelynek értelmében korlátozott mértékben, de maradnak a szankciók. A bírságok felső határa az eddigi 5000 euróról januártól 2500 euróra csökken. A kulturális tárca csak azokban az esetekben szabhat ki pénzbüntetést, ha a közigazgatás olyan információkat nem tesz közzé államnyelven, amelyek az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát, illetve vagyonát érintik. Magánszemély a törvény megsértéséért nem bírságolható. A törvénymódosítást még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Mikuláš Dzurinda hétfői, budapesti látogatásakor úgy nyilatkozott: a módosítás elősegíti a két ország kapcsolatának javulását. Martonyi János ugyancsak üdvözölte a módosítást.
Magyarország és Szlovákia a jövőben minden vitás kérdést kétoldalú keretek között kíván rendezni, a párbeszédet 12 vegyes bizottság közreműködésével folytatják majd - mondta Németh Zsolt kedden, miután Knut Vollebaekkel tárgyalt.
Az államtitkár közölte: a felek az államnyelvtörvény és az állampolgársági törvény ügyéről is a vegyes bizottságokban tárgyalnak majd.
A főbiztos szerint javult a két ország kapcsolata, Knut Vollebaek üdvözölte a vegyes bizottságok munkájának felújítását.
A két parlamenti külügyi bizottság 2002 és 2009 között nem tartott együttes ülést. A magyar külügyi bizottságnak a 2009-es, esztergomi volt az első kihelyezett ülése. Az akkori szlovák bizottsági elnök, Boris Zala azt mondta: a fő célnak azt tartja, hogy kidolgozzák az állandó találkozók rendszerét.
A tavalyi együttes ülésen a két bizottság megállapította, hogy a magyar-szlovák alapszerződéshez nem kell hozzányúlni, hanem az abban 
foglaltakat alkalmazni kell, továbbá mindkét bizottság problémakatalógust állított össze abból, amit meglátásuk szerint meg kell oldani a két országban élő kisebbségek helyzetének javításáért.
Boris Zala az ülést követő sajtótájékoztatón kitért arra, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete Magyarországon nem megoldott. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának akkori elnöke erre úgy reagált, hogy ez valóban fontos feladat, megoldásához meg kell változtatni a választójogi rendszert. Hozzátette: Szlovákiában sincs garantált parlamenti képviselete a kisebbségeknek.
A bizottságok egyetértettek abban is, hogy rendszeres találkozókra van szükség - legalább évente egyszer-kétszer, de ezen felül is ülésezhetnek, ha bármelyik fél kéri. Arról is megegyezett a véleményük, hogy a kétoldalú kapcsolatokon túl egyeztetésekre van szükség a keleti partnerség, az energiabiztonság, az Európai Unió bővítése, a Nyugat-Balkán helyzete és a transzatlanti kapcsolatok témájában.