Macron: az EU belső reformja után jöhet csak a bővítés

Mint mondta, az EU a jelenlegi 28 tagú felállással nem működőképes, változásra van szükség, és a belső uniós reformokat a szerb reformokkal párhuzamosan kell végrehajtani, hogy minél hatékonyabb legyen a döntéshozatal és az együttműködés.

Szerbia 2012-ben vált az Európai Unió tagjelölt országává, a csatlakozási tárgyalások 2014-ben kezdődtek el. A 35 tárgyalási fejezetből eddig tizenhetet nyitottak meg, és kettőt ideiglenesen le is zártak. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a nyugat-balkáni ország a leghamarabb 2025-ben válhat az EU teljes jogú tagjává. A szerb közvélemény ennél borúlátóbb, a csatlakozási tárgyalások lassúsága, illetve az uniós bővítési fáradtság, valamint EU belső feszültségei miatt viszont sokan úgy vélik, ennél sokkal később válhat csak taggá az ország.

Koszovó és Szerbia kapcsolatáról Macron úgy nyilatkozott: Franciaország kész arra, hogy támogassa a párbeszéd folytatását Belgrád és Pristina között, de szerinte külső erők akadályozzák a kompromisszumot. Szerinte nem szabad egyoldalú lépéseket tennie egyik félnek sem, és az utóbbi hónapok lépéseit, amelyek a korábbi megállapodásokkal ellentétesek, vissza kell vonni - utalt a szerbiai árukra kivetett százszázalékos koszovói vámra a francia elnök. Hozzáfűzte, a következő időszakban fokozni kell a megoldásért tett erőfeszítéseket, mert Európa nem engedhet meg magának egy olyan konfliktust, amely a végtelenségig tart, és amelybe Európán kívüli erők is beleszólnak. Aláhúzta: Franciaország Németországgal együtt kész arra, hogy közvetítőként segítse a szerb-koszovói viszony rendezését.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. Míg a világ több mint száz országa szerint Koszovó független állam, Szerbia szerint az ország déli tartománya.

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic szerb elnök közölte, hogy egyetlen állam- vagy kormányfővel sem volt még soha olyan hosszú és őszinte négyszemközti beszélgetése, mint a francia elnökkel, akit minden Szerbiát érintő kérdésről tájékoztatott. Elmondta, arra kérte Emmanuel Macront, segítse Szerbia európai integrációját, valamint a koszovói helyzet megoldását. Mint mondta: Emmanuel Macron erős politikus, akinek energiája nagy változásokat hozhat Európában, és ennek során Szerbiának is jelentős mértékben segíthet. 

Emmanuel Macron személyében 18 év után érkezett ismét francia elnök Belgrádba. 2001-ben Jacques Chirac látogatott el a szerb fővárosba. 

A francia államfő látogatása alkalmából mintegy 20 megállapodást írtak alá a felek, amelyek legtöbbje a gazdaság, a védelem, az oktatás és a kultúra területére vonatkozik, de szándéknyilatkozat is született a belgrádi metró megépítéséről.