Macron: a bolgár vétó visszavonása lehetőséget ad az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésére

Macron, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: az EU Tanácsának francia elnöksége „már a következő órákban” azon fog dolgozni, hogy mihamarabb uniós szintű megállapodás születhessen a két ország európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján közölte, az EU-tagországok vezetői egységesek a jelenlegi gazdasági és az infláció okozta kihívások közös megoldásában.

Közölte továbbá: a csúcstalálkozó résztvevői támogatták, hogy Horvátország január elsején csatlakozzék az eurót használó országokhoz. A közös uniós fizetőeszköz horvátországi bevezetése az euróövezet erejét és az ellenállóképességét mutatja.

Elmondta, a vezetők a csúcstalálkozó gazdasági kérdésekről szóló zárónyilatkozatában felkérték a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy az Európai Bizottsággal közösen tegyen meg mindent a tagállamok közötti, szorosabb energiaügyekkel kapcsolatos intézkedések összehangolására.

Arról is tájékoztatott, hogy Emmanuel Macron ötlete alapján együttműködési fórumot hoznak létre azokkal az országokkal, melyek nem tagjai az EU-nak vagy tagjelölt státuszt kaptak. A közös kihívásokkal, köztük a biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó fórum áttekinti a világ és a szomszédság geopolitikai helyzetét, stratégiát készít a régió szereplőinek részvételével. Az érintett országok vezetői az ősszel Prágában ülnek össze a fórum működése részleteinek megbeszélésére, valamint a feladatok összegzésére – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján az Európába irányuló orosz gázszállítások további lehetséges zavaraira figyelmeztetett, és közölte: a testület közös európai kereslet-csökkentési terven dolgozik, amelyet júliusban tervez bemutatni a tagállami vezetőknek. Hangsúlyozta: az EU nem térhet vissza az olcsó fosszilis tüzelőanyagok használatához. A kiszolgáltatott helyzetű családok és vállalkozások számára nyújtott átmeneti és célzott segítség mellett elengedhetetlen, hogy a tagállamok felkészüljenek a megváltozott körülményekre – mondta, majd hozzátette: az EU 300 milliárd eurónyi forrást biztosít az energiaellátás diverzifikálására, az energiahatékonyság növelésére és a zöld, megújuló energiaforrások biztosítására. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokból a cseppfolyósított gázszállítás 75 százalékkal, a norvég vezetékes gázszállítás 15 százalékkal, és az Azerbajdzsánból származó gázszállítás pedig 90 százalékkal emelkedett az idén.

Kitért arra is, hogy az uniós bizottság a gazdasági kormányzás felülvizsgálatán dolgozik az államadósság és a költségvetési hiány tagállami növekedése orvoslására.

Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatóján sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tagországok vezetői nem tudtak megegyezni Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésében. „Keményen dolgoztunk azon, hogy ezt már most lehetővé tegyük” – fogalmazott.

A nyugat-balkáni bővítést „megállíthatatlannak” nevezte, és hangsúlyozta: fontos, hogy az érintett országok is „megkapják erőfeszítéseik jutalmát”.

Kijelentette továbbá: Oroszország hamis indokokkal korlátozza az Északi Áramlat 1 vezetéken érkező gázszállítást. Az EU vezetőinek egyike sem hiszi el, hogy az orosz beszállítóktól származó gázszállítás csökkentésére felhozott technikai indokok igazak – mondta.

Mario Draghi olasz miniszterelnök kifejtette, hogy az EU a bővítéssel egyre fontosabb tényezővé válik a világban, a stabilitást és a biztonságot képviseli. Az energiaárakkal és az inflációval kapcsolatban közölte, az előrejelzések minden tagországban a gazdaság lassulását jelzik. Kijelentette: kormánya elkötelezett az olaszok vásárlóerejének védelme és megerősítése mellett. Az EU-nak azonnal lépnie kell az energiaárakkal kapcsolatban, mert a nagymértékben emelkedő infláció más áruk esetében is árnövekedéshez vezet majd – tette hozzá az olasz miniszterelnök.

Az uniós tagállamok vezetői kétnapos csúcstalálkozójuk első munkanapján megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról. Charles Michel a megállapodást követően közölte: a döntés európai perspektívát biztosít a két ország mellett Georgia számára is. Az Európai Tanács kész a tagjelölt státusz megadására, amint Tbiliszi foglalkozni kezd a megkövetelt prioritásokkal – mondta.

Michel „történelmi pillanatnak”, Ursula von der Leyen az „Európai Uniót Oroszországgal szemben megerősítő” döntésnek nevezte a megállapodást.

A bolgár parlament pénteken megszavazott határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy visszavonja Szófia vétóját, amely eddig gátat szabott az Észak-Macedónia és Albánia európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.