Lavrov: Oroszország ellenzi az Északi-sark militarizálását

Kérdésre válaszolva Lavrov leszögezte: Moszkva fenntartja a közel-keleti konferencia megrendezésére vonatkozó javaslatát, de ez attól függ, folytatódnak-e a közvetlen palesztin-izraeli tárgyalások a megszállt területeken való izraeli építkezésekre meghirdetett moratórium letelte, szeptember 26. után. 
Lavrov újra határozottan állást foglalt amellett, hogy az Észak-sarkkal összefüggő, meglévő és esetleg a jövőben felmerülő problémákat az öt Északi-sarki államnak kell megoldania politikai úton, összhangban az ENSZ tengerjogi konvenciójával, és elutasította a NATO esetleges szerepvállalását. "Nem hiszem, hogy a NATO helyesen teszi, ha jogot formál annak meghatározására, ki és hogyan oldja majd meg az arktiszi problémákat" - mondta.
Emlékeztetett arra, hogy az Oroszország és Norvégia közötti, az Északi-sarkot érintő területi vita 40 év után éppen szerdán oldódott meg egy szerződés aláírásával. 
Az orosz külügyminiszter kijelentette: Kanada és Oroszország egyetért abban, hogy a tengerfenéken lévő, s a két ország között vitatott úgynevezett Lomonoszov hátság kérdését tudományos bizonyítékok feltárásával, a nemzetközi joggal összhangban kell megoldani. Ezzel kapcsolatban Lavrov reményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok is csatlakozik az ENSZ tengerjogi konvenciójához. 
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a Lomonoszov-hátság a sarki területek körüli területi viták egyikének témája, s Oroszország már be is nyújtotta a kontinentális talapzaton húzódó határának felülvizsgálatára vonatkozó kérvényét az ENSZ-hez. Hozzátette azt is, hogy az utóbbi időben érdeklődést mutat a terület iránt Dánia is, amely azt szándékozik bebizonyítani, hogy a hátság Grönland folytatása.
A találkozó után tartott sajtóértekezleten  Cannon kanadai külügyminiszter is kijelentette: bízik abban, hogy országa be tudja bizonyítani a hátságra formált jogát.
Lavrov kérdésre válaszolva kifejtette: reméli, hogy Oroszországot  tájékoztatják a közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások menetéről. Úgy vélte azonban, hogy a tárgyalások minden bizonnyal megfelelnek a közel-keleti közvetítő négyes és az ENSZ BT állásfoglalásának, amelyek két államról szólnak. "Más terminológia a kvartett dokumentumaiban nem szerepel. Mindig abból indultam ki, hogy izraeli kollégáink amellett vannak, hogy a közvetlen tárgyalásokra előfeltételek nélkül kerüljön sor" - mondta.
Ugyancsak egy kérdésre válaszolva elmondta: Moszkva kész tárgyalni katonai támaszpontok kirgizisztáni kialakításáról, de csakis az ottani választások és a hatalmi struktúra kialakulása után.