Különleges jogkörökkel bíró tanács megalakítását javasolta az iráni elnök

Róháni vallástudósokkal találkozott hétfőn este, s beszédében az irak-iráni háborút említette példaként, amikor Iránban a helyzetre való tekintettel Khomeini ajatollah, az ország akkori legfelsőbb vezetője elrendelte egy különleges tanács létrehozását, amelynek a háború nyolc éve során nem kellett egyeztetnie más hatalmi szervekkel a gazdaságra és a háborúra vonatkozó határozatokat illetően.

"Ma is ilyen felhatalmazásra van szükségünk" - szögezte le Róháni. Az elnök nem tért ki arra, hogy pontosan milyen jogkörökre gondol, ám beszédében megemlítette, hogy a háború idején létrehozott különleges tanács döntéseibe a bírói testület sem szólhatott bele. "Ma pedig gazdasági háborúban állunk" - szögezte le, hozzátéve, hogy azt elsősorban Donald Trump amerikai elnök tavaly májusi döntése okozta, amelyben Washington felmondta a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi atomalkut, majd - több lépcsőben - visszaállította az iszlám köztársasággal szembeni szankciókat.

Róháni azt mondta, a döntés soha nem látott nehézségeket idézett elő az iráni bank- és olajszektorban. Az iráni elnök azt is mondta, hogy ő személy szerint a tárgyalások és a diplomáciai megoldások mellett van, de a jelen körülmények között erre nem lát esélyt. "Ma az ellenállás az egyetlen lehetőségünk" - jelentette ki, azt hangoztatva, hogy a nép és a vezetés egy véleményen van ebben a kérdésben.

Az Egyesült Államok és Irán között az elmúlt hetekben erősödött a feszültség. Irán május közepén bejelentette, hogy leállítja a 2015-ös többhatalmi atomalku keretében vállalt egyes kötelezettségeinek teljesítését. Iráni félhivatalos hírügynökségek hétfői jelentése szerint az iszlám köztársaság négyszeresére növelte az alacsonyan dúsított urán termelését, s ennek nyomán az alacsony dúsítású urán mennyisége hamarosan meghaladhatja az atomalkuban foglalt korlátozásokat. A hónap elején a Trump-adminisztráció repülőgép-anyahajót és bombázókat vezényelt a Perzsa(Arab)-öböl térségébe, arra hivatkozva, hogy el akarja hárítani Irán, vagy Irán támogatását élvező csoportok amerikai érdekek elleni feltételezett fenyegetését. Washingtonból május elején közölték, hogy Irán és a hozzá kötődő térségbeli erők részéről új és közvetlen fenyegetéseket észleltek, amelyek célpontjában amerikai állampolgárok és érdekek vannak.

Vasárnap este rakéta csapódott be a külföldi nagykövetségeknek és az iraki kormányhivatalok egy részének helyet adó bagdadi Zöld Zónában, s egy iraki katonai szóvivő szerint a rakétát nagy valószínűséggel Bagdad keleti részén lőtték ki, ahol jobbára az Irán által támogatott síita milíciák otthona van. Nem sokkal később Trump kemény hangú mikroblog-bejegyzést fogalmazott meg Teherán felé, miszerint "ha Irán harcolni akar, akkor Iránnak hivatalosan vége lesz". Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője viszont leszögezte: nem akar háborút az Egyesült Államokkal a két ország közötti növekvő feszültség ellenére.