Kuba új elnöke Miguel Díaz-Canel

A nemzetgyűlés 604 jelenlévő tagja közül 603 támogatta a szerdai szavazáson az egyedüli jelölként induló 57 éves politikust, aki a 86 éves Raúl Castrót követi e tisztségben.

A megválasztott elnök a parlament előtt mondott első beszédében az elődei által vezetett szocialista forradalom, egyszersmind a Raúl Castro előző elnök alatt megkezdett gazdasági reformok folytatását ígérte.

"A néptől a törvényhozás számára adott mandátum arra szól, hogy folytassuk a kubai forradalmat e döntő történelmi pillanatban a gazdasági modell aktualizálásának keretében" - jelentette ki az új elnök. "Dolgozni jöttem, nem ígérni" - mondta Díaz-Canel, hangsúlyozva hűségét Fidel Castro parancsnok hagyatéka, s egyszersmind "Raúl Castro tábornok példája, értéke és tanításai iránt".

"A mandátumot a forradalom folyamatosságáért kaptuk" - tette hozzá a televízió által közvetített beszédében a politikus, hangsúlyozva, hogy "nincs helye a kapitalizmus visszaállításának a szigetországban, ahol csak a kommunista párt képes garantálni a kubai nép biztonságát és jólétét".
 

Az átmenet, amely bár történelmi váltást jelent a Fidel és Raúl Castro vezette 1959-es kubai forradalom után, várhatóan nem hoz elsöprő változásokat a szigetország állami irányítású gazdaságában és egypártrendszerében, miután Díaz-Canel az állampárt meggyőződéses híveként tartják számon - jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.

Raúl Castro, aki 2008-ben lépett bátyja, a megrendült egészségű Fidel Castro helyére az államtanács élén, továbbra is megőrzi befolyását, ugyanis a kommunista párt első titkára marad a párt 2021-es kongresszusáig. Raúl Castro közölte, hogy az új elnök legfeljebb két cikluson át lehet államfő, és ő lehet a Kubai Kommunista Párt első titkára is, ha Castro távozik ez utóbbi tisztségből.

Díaz-Canel hangsúlyozta: nincs kompromisszum Kuba külpolitikájában, amelyet az Egyesült Államokhoz fűződő, változékony viszony határoz meg. Havanna régóta hangoztatott álláspontját megismételve hangsúlyozta, hogy bárkivel hajlandó tárgyalni, aki egyenlő félként kezeli Kubát.

A csütörtöki parlamenti ülést a Disznó-öbölbeli invázióban aratott kubai győzelem 57. évfordulóján tartották. Ezt a győzelmet Havanna régóta a változást kicsikarni vágyó Washington "imperialista" nyomásával szembeni ellenállás jelképeként tartja számon.

Az új kormány összetételével kapcsolatban az államfő "egyre inkább kollektív vezetést ígért, és hangsúlyozta, hogy nagyobb kreativitásra van szükség "az igazságaink terjesztésében".

A nagy internetbarátként ismert politikus hangsúlyozta azt is, hogy "hatékonyabban és több technológiát" kell alkalmazni a forradalom népszerűsítésében, "amelyet az utolsó leheletig védeni kell".

A beszéd lefektette az ötéves elnöki mandátum irányvonalát, amely alatt az új vezetőnek egyensúlyoznia kell a kubai szocialista rendszer védelme és a jobb gazdasági körülményekre szomjazó fiatal nemzedéket kielégítő elégséges reformok között.

Számos, a gazdasági nehézségek és a kormány folyamatosság iránti eltökéltsége miatt frusztrált kubai számára a vezetőváltásnak alig van jelképesnél nagyobb jelentősége. Sokan azt várják, hogy az új kormányzat újra tudja éleszteni a világ utolsó szovjet típusú tervgazdálkodását, amely nem tudott megerősödni a Raúl Castro alatt beindított korlátozott reformok idején.

Raúl Castro elnöksége arról is emlékezetes, hogy Barack Obama akkori amerikai elnökkel helyreállította a kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat, és véget kívánt vetni a két ország között évtizedek óta tartó ellenségeskedésnek. Donald Trump elnöksége alatt ismét hűvösebbé vált a két ország viszonya.