Köszönetet mondott az 1989-es magyar határnyitásért a német államfő

Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében a Világ Kultúráinak Házában rendezett ünnepi koncert előtt elhangzott beszédében Horst Köhler emlékeztetett: a vasfüggöny lebontásával, majd a szeptember 10-i határnyitással Magyarország ütötte az első rést a berlini falon, amely Európát évtizedeken keresztül a szabadság és az elnyomás övezetére osztotta.
    A német államfő a két évtizeddel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban egyrészt háláról beszélt. Másrészt a kötelezettséget említette Európa egyesítésére és annak előmozdítására, hogy a szabadság valamennyi állampolgár javára váljon.
    Köhler - aki személyesen hívta meg Sólyom Lászlót az évforduló közös ünneplésére - emlékeztetett arra, hogy az egykori NDK-s menekültek számára Magyarország biztosította a szabadságot. Mindez megváltozatta Európát és a világot - jelentette ki a német államfő.
    Külön köszönetet mondott azért, hogy Sólyom László a 100 tagú magyar cigányzenekart választotta ki a koncert előadójának, lehetővé téve, hogy Németország részesülhessen magyar kultúrában és életörömben. Úgy értékelte, hogy a mai Európát a kultúrák sokszínűsége jellemzi, ami nem elválaszt, hanem egyesít.
    Köhler hangsúlyozta, hogy Magyarország és Németország az 1989-es történelmi napok óta együtt építi a közös európai házat. Az elnök szerint sok mindent sikerült elérni, az európai egyesülésnek azonban új lendületet kell adni. Minden feltétel adott ahhoz, hogy Európa a szabadság, az innováció és a szociális igazsággal egybekötött gazdasági fejlődés központjává váljék. Ennek megvalósításáért a magyaroknak és a németeknek együtt kell dolgozniuk - jelentette ki Köhler, utalva arra, hogy 1989 szeptember 10. emléke erre kötelez.
    Sólyom László ünnepi beszédében rámutatott: 1989 egyedülálló, történelmi év volt, az események - visszatekintve - logikus láncot alkottak a végkifejlet felé, amely Németország újraegyesítése volt. Az elnök hangsúlyozta: öröm számára, hogy Németország egyesülésében Magyarország lényeges szerepet játszott. Ebben része volt bátor civileknek, egy bátor kormánynak és az akkori politikai rendszerváltás szereplőinek. Sólyom László szerint büszkék lehetünk Németh Miklós miniszterelnök válaszára, aki Kohl kancellár érdeklődésére, mi lenne az ára a keletnémetek kiengedésének, azt felelte: Magyarország nem árusít embereket.
    A magyar államfő úgy értékelte: jó lenne ma is felidézni a 20 évvel ezelőtti lelkületet, az akkori önzetlenséget, segíteni az akarást, az empátiát, a közös örömöt! Erre a lelkületre ma is szükség van, amikor az egyesült Németország mellett Magyarország és az egykori vasfüggöny keleti oldalán fekvő országok is tagjai az Európai Uniónak, és amikor a schengeni megállapodás eltüntette még a határátkelőket is. Utalt arra, hogy az EU nemcsak államok gazdasági és politikai szövetsége, hanem az uniós polgárok szabadságjogait valló értékközösség is. "A húsz évvel ezelőtti szellemben vigyáznunk kell arra, hogy az egyesült és határok nélküli Európában ne emelkedhessenek új határok, például az anyanyelv szabad használata előtt" - fogalmazott a magyar köztársasági elnök.
    Az esti ünnepi koncert előtt a két államfő mintegy félórás négyszemközti megbeszélést is folytatott a berlini magyar nagykövetségen. A programba utólag beiktatott tárgyalásokról semmit nem hoztak nyilvánosságra.