Kormányválság Franciaországban

Érdemes észben tartani, hogy a jelenlegi helyzetért nagymértékben Emmanuel Macron francia elnök a felelős, aki az idén nyáron egy merész döntéssel parlamenti választást írt ki. A cél a politikai közép megerősítése volt, de Macron húzása nem jött be, és a francia nemzetgyűlésben patthelyzet alakult ki. A baloldali Új Népfront, a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a liberális Együtt koalíció közül egyik sem tudott parlamenti többséget szerezni, és a három nagy csoportosulás érdemleges együttműködésre sem volt képes. Emmanuel Macron ezért a veterán Michel Barnier-t bízta meg kormányalakítással, aki elsősorban a jobboldali képviselőkre támaszkodó kisebbségi kormányzásra kényszerült. 

Barnier nehéz költségvetési helyzetben vette át a kormányzást, és nagy valószínűséggel a költségvetési konszolidáció szükségessége lesz kormányának végzete. A költségvetési hiányok 2020 után Franciaországban is jelentősen megnövekedtek, és azóta sem került sor igazi költségvetési konszolidációra. Idén a francia költségvetés hiánya várhatóan eléri a GDP 6,1 százalékát, aminél az eurózónában nem lesz magasabb hiány. Az államadósság tavaly meghaladta a GDP 110 százalékát, ami már a pénzügypiaci befektetőket is aggasztja. Költségvetési konszolidációra tehát mindenképpen szükség van, és a Barnier-kormány össze is állított a jövő évre egy olyan büdzsét, mely a GDP 1 százalékával csökkentené a költségvetési hiányt. 

A szükséges parlamenti többség nélkül Michel Barnier a Nemzeti Tömörülés támogatását szerette volna megszerezni. Marine Le Pen azonban nem találta elegendőnek a kormány által felajánlott engedményeket, ami arra kényszerítette a kormányfőt, hogy a francia alkotmány lehetőségeit kihasználva parlamenti szavazás nélkül emelje a költségvetési javaslatot törvényerőre. Ez a megoldás azonban lehetőséget ad arra, hogy a parlamenti pártok bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen. A baloldal és a szélsőjobboldal egyaránt jelezte, hogy támogatja a Barnier-kormány bukását, ami nagy valószínűséggel meg is pecsételi ennek a sorsát. Természetesen a kormány ilyen formájú bukása a költségvetési tervezet bukását is jelenti. 

Ebben a pillanatban tehát az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Franciaország a jövő hetet akcióképes kormány és állami költségvetés nélkül kezdi. Mivel a francia alkotmányos szabályok szerint parlamenti választást legkorábban jövő nyáron lehet kiírni, gyors megoldásra nem lehet számítani. Macron elnök kinevezhet ugyan egy új kormányfőt, de ő is kisebbségi kormányzásra kényszerül majd. A folyamatot meggyorsítaná a francia elnök esetleges lemondása, de Emmanul Macron többször jelezte, hogy biztosan kitölti 2027-ig szóló hivatali idejét. 

Mindeközben a 10 éves francia államkötvények hozama már messze meghaladta a hasonló német államkötvények hozamát, és már a görög 10 éves államkötvények szintjén van. A pénzügypiacok attól tartanak, hogy a költségvetési konszolidáció késésével a francia államadósság tovább növekszik majd, és így növekednek ennek kamatköltségei is. Franciaországnak sürgősen akcióképes kormányra van szüksége, de ehelyett a bizonytalanság hosszú hónapjai várhatóak.