Kijev nem adja fel a harcot

Moszkva/Kijev. Az ukrán fegy-veres erők a kelet-ukrajnai konfliktusövezet több térsé-gébe nehézfegyvereket cso-portosítanak át, így készen állnak egy esetleges táma-dásra – jelentette ki Aleksz-andr Lukasevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) orosz-országi képviselője.

Az EBESZ megfigyelő missziója az utóbbi időben a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben tapasztalható, „meglehetősen riasztó” dolgokról számolt be, elsősorban arról, hogy az ukrán fegyveres erők nehézfegyvereket csoportosítanak át és készítenek elő több körzetben – mondta Lukasevics a Rosszija 24 orosz állami televízióban. Az ukrán hadsereg potenciálisan készen áll arra, hogy az erőviszonyokat saját javára billentse – jelentette ki. Az EBESZ-képviselő elmondta: a szervezet magyarázatot keres arra, hogy Kijev miért hívta vissza képviselőit a kelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán erők közötti tűzszünetet felügyelő közös koordinációs központokból. Szerinte a központok jelentősen hozzájárultak a szemben álló felek közötti feszültség csökkentéséhez, de az utóbbi időben munkájuk minősége romlani kezdett, változó, olykor egymásnak ellentmondó értékelések születtek a helyzetről.

Lukasevics úgy vélekedett: az ukrán hatalomnak az a terve, hogy összukrajnai népszavazást rendezzen az alkotmánymódosításról, szembemegy a minszki megállapodásban foglaltakkal, amelyek a konfliktus politikai rendezését hivatottak elősegíteni. Állítólag Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök vasárnap arról beszélt: eljött az ideje annak, hogy az ukrán nép döntsön, milyen új alkotmánynak kell lennie az új, európai Ukrajnában. A kormányfő javaslatát Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezetője is támogatta. Ez a párt egy márciusi referendumot kezdeményezett, amelyben arról a kérdésről dönthetnének az állampolgárok, hogy „támogatja-e az ukrán nép a különleges státus megadását a Donyec-medencének?”. Petro Porosenko ukrán elnök januárban két alkalommal is beszélt arról, hogy az Oroszország által elcsatolt Krím mellett a Donyec-medence orosz támogatással megszállt területei fölött is vissza kell állítani az ukrán irányítást.

A kelet-ukrajnai konfliktus 2014-es kitörése óta a hivatalos adatok szerint több ezer ember vesztette életét a harcok sújtotta területeken, többségük civilek. Kijev és a nyugati hatalmak hosszú ideje azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félsziget 2014 márciusi annektálását követően katonákat vezényelt Kelet-Ukrajna területére, az orosz kormány azonban ezt következetesen tagadja. A konfliktus rendezésére két alkalommal is megállapodás született az ukrán hatalom és a szakadár „népköztársaságok” között, amelynek köszönhetően idővel kivonták nehézfegyvereiket a frontvonal mellől. Helyzetértékelések szerint az utóbbi időben a kelet-ukrajnai tűzszünetet még nem tartják be teljes körűen a felek, ugyanis még mindig vannak összecsapások.

Az ukrajnai konfliktusban mintegy kétezren tűntek el nyomtalanul – közölte Alain Aeschlimann, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) Ukrajnában működő képviseletének vezetője. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala szerint az ukrajnai konfliktusban 2014 áprilisa és 2015. november 15. között legkevesebb 9098 polgári személy vesztette életét, és majdnem 21 ezren sebesültek meg.