Keserű a gyerekpirula

Brüsszel. Kapjanak a korosztályuknak megfelelő gyógyszert a tizennyolc éven aluliak – ez akár magától értetődő is lehetne. De nem az: az EU most tervezi az eddig elhanyagolt kutatás-fejlesztés ösztönzését.

Felnőtteknek ennyi, gyermekeknek a fele vagy harmada – szokásos gyakorlat ez a receptíráskor Európa-szerte. Terebélyesebb családoknál előfordul, hogy a nagypapától a macskáig mindenkinek ugyanazt az antibiotikumot írják fel. Ez azonban igen kevéssé szakszerű megoldás. Az európai gyerekek minden második felírt gyógyszernél olyasmit vesznek be, amit csak felnőtteken teszteltek. Rejtve maradnak így az őket érintő, speciális mellékhatások. A gyógyszergyártók arra hivatkoznak, hogy a kutatási-fejlesztési költségek nincsenek arányban a piac viszonylag kis méretével (pedig az EU-ban összesen százmillió 18 éven aluli él), és a gyermekeket egyébként is nehezebb klinikai teszteknek alávetni, mint a felnőtteket.

A közeljövőben mindez megváltozhat. Az EU-tagállamok várhatóan rábólintanak a Francoise Grossetete francia konzervatív euroképviselő jelentésében foglaltakra; a szöveget a minap fogadta el az Európai Parlament. A jelentés megtartotta az Európai Bizottsági kezdeményezés alapgondolatát, vagyis azt, hogy az EU anyagilag is ösztönözze a gyógyszeripart a kifejezetten gyermekeknek és kamaszoknak szánt készítmények kifejlesztésére.

Európai tudományos bizottság végzi majd a koordinációt, és közös adatbázis segíti annak kiszűrését, hogy felesleges, illetve ismételt kísérleteket végezzenek el az unión belül. A gyerekgyógyszereken rajzpályázaton kiválasztott európai emblémát tüntetnek fel: erről ismeri majd fel őket a szülő a patikában.

A kezdeményezés egyetlen igazán vitatott eleme az ösztönzés mikéntje volt. A szabadalmi ügyekben általában ellentétes érdekek feszülnek egymásnak, és nincs ez másként az orvosságoknál sem. Az EU legfeljebb tizenöt évig védi az egy-egy termék kifejlesztéséhez kötődő szellemi tulajdont, majd jöhetnek az úgynevezett generikus gyógyszerek gyártói, és tömegesen, olcsóbban állíthatják elő a már nem védett terméket. Mi itt a fogyasztó érdeke? Az, hogy mihamarabb megkapja a kevésbé drága keserű pirulát, vagy az, hogy a termékfejlesztőnek érdekében álljon a továbblépés, és így hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó orvosságok jelenjenek meg? A kérdés (mint ilyen esetekben általában) kompromisszummal oldódott meg.

Logikusan adódott, hogy a felnőttgyógyszerek szabadalmi idejét hosszabbítsák meg, cserébe viszont a gyártók kötelessége, hogy a megnőtt profitból gyerekkészítményeket fejlesszenek ki. A gyártók részéről szorgalmazott, akár egy évig terjedő pótlólagos védelem helyett végül fél évet rögzítettek. Ezzel az iparág 800 ezertől kilencmillió euróig terjedő pluszbevételhez jut, miközben egyetlen termék klinikai tesztelése akár négymillió euróba is kerülhet. (NOL)