Képregényben magyarázza magát az EU

A Zavaros vizek című képes kötetben a bemutatott kalandok ugyan csupán a képzelet szüleményei, de a leírt eljárások hűek a valósághoz – áll a 40 oldalas alkotásban, amelyet elsősorban ifjú olvasóknak szántak. Az elbeszélés főhőse Irina Vega, a csinos európai képviselőnő. A környezetvédelmi bizottság elkötelezett tagjaként nem csak az Európai Unió vízügyi irányelveiért száll síkra, sikerül felfedeznie egy vegyipari konszern bűnös üzelmeit is, amely csődbe akarja vinni a törvénytervezetet. A könyv fő célja, hogy az EU törvényhozói és lobbistái, valamint más érdekcsoportok munkamódjáról tájékoztasson – idézte a parlament propagandaosztályát a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilap. A Zavaros vizek egyes képviselők mérgelődését is kiváltotta. Ők a költségeket bírálták, valamint az ezáltal a parlament munkájáról alkotott képet. A vegyipari üzletág európai fedőszervezete, a Cefic is nehezményezte, hogy az EU-kiadvány kedvezőtlen színben tüneti fel az üzletágat. A legtöbb képviselő és EU-ismerő dicsérte a publikációt. Hasznos, vitára késztet, és nem utolsó sorban elmagyaráz olyan szakkifejezéseket, mint a közös döntés, a közös álláspont vagy a második olvasat.

Az EU-törvényhozás – mindenekelőtt a környezet és a gazdaság területén – közvetlenül kihat az emberek és a vállalatok mindennapi életére – mondta egy EP-képviselő. Véleménye szerint üdvözlendő minden olyan megjelenítés, amely ezt szemléletessé teszi a polgárok számára. A képviselő hozzáfűzte: szívesen látná Irina Vegát frakcióbeli munkatársai között. Egy év múlva esedékesek az európai választások. Valószínűtlen azonban, hogy addigra valamelyik párt listás helyet biztosítana a belevaló képregényhősnőnek.

A franciaországi Angouleme-ben megtartott 30. nemzetközi képregényfesztiválon díjat is kapott az ingyenesen terjesztett rajzos kiadvány, mivel a legjobb – képregénnyel megvalósított – kommunikációs kampánynak találták.

Az Európai Bizottság egyébként már az 1990-es években kísérletet tett arra, hogy képregénykötetek segítségével tegye érthetőbbé a közösségi politikát. A környezetvédelem és a vegyipar, illetve az uniós dilemmák érzékeltetésével pedig – nem uniós megrendelésre ugyan, de – sikeresen kísérletezett A főbiztos (The Commissioner) című regényében Stanley Johnson, illetve az abból készült 1998-as filmben George Sluizer rendező is.