Kavan nem érti Bécs követeléseit

Bécs. Jan Kavan cseh külügyminiszter értetlenségének adott hangot a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos osztrák követelések kapcsán a Die Presseben megjelent tegnapi interjújában, s újra kizárta azt a lehetőséget, hogy a dekrétumokat jogtalanságnak minősítsék Prágában. Bécs főleg Jörg Haidernek, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt vezéralakjának nyomására azt követeli, hogy Prága határolódjon el a háború után a németek – és magyarok – elüldözéséhez vezető dekrétumoktól, és minősítse „holt jogtalanságnak” azokat. Kavan kifejtette: Prága nem tudja követni Bécs kívánságát, mert egyfelől a dekrétumok nem osztrák, hanem német és magyar állampolgárokra vonatkoztak, amint Csehország már 1945-ben is közölte Bécs érdeklődésére. Másrészt Ausztria 1997-ben üdvözölte az erről szóló cseh–német deklarációt, és akkoriban nem mutatott érdeklődést egy hasonló dokumentum kidolgozása iránt. Mindezek alapján meglepőnek mondta a miniszter a jelenlegi bécsi óhajt, de leszögezte, hogy a jószomszédi kapcsolatok alapján Csehország párbeszédet folytat a kérdésben Ausztriával, noha ennek látható eredményei még nincsenek.

Kavan szerint Prága „érvényüket vesztett” dokumentumoknak tekinti a dekrétumokat, de azokat nem nyilváníthatja jogtalanságnak, mert ez vagyonjogi követeléseknek adna alapot, miközben az elnöki rendeletek csakis a kor történelmi összefüggéseiben érthetők meg, s nem mérhetők mai mércékkel. Rámutatott: tény, hogy felmerült az elűzött szudétanémet antifasiszták felé teendő gesztus lehetősége, erről azonban jelenleg belső konzultációk folynak, s nem lenne helyes a kérdést a választások előtt napirendre tűzni. Ám maga a gesztus ötlete is bizonyíték arra, hogy Csehország nem ismeri el a kollektív bűnösség fogalmát – mondta.