Juncker: 2025 előtt nem valószínű a nyugat-balkáni országok csatlakozása az EU-hoz

Jean-Claude Juncker pénteken az osztrák külpolitikai társaság meghívására a bécsi Hofburgban tartott beszédében arra figyelmeztetett, hogy ha a nyugat-balkáni országoktól - Bosznia, Albánia, Szerbia, Macedónia, Montenegró, Koszovó - elveszik a csatlakozás lehetőségét, újabb háborús konfliktus alakulhat ki a térségben.

Azt is mondta, hogy történtek ugyan előrelépések néhány nyugat-balkáni országban, de ezek még nem teljesen elégségesek, a teljes csatlakozás lehetősége pedig még messze van, 2025-nél előbb nem valószínű.

"Addig is egy gazdasági társulást kellene létrehozni, ami által a nyugat-balkáni országok részben úgy viselkedhetnének, mintha egyszer az EU teljes jogú tagjai lehetnének" - javasolta az Európai Bizottság elnöke.

Juncker kijelentette: reményei szerint novemberben megegyezés születhet a Brexit-tárgyalásokon.

Az Európai Bizottság elnöke párbeszédet szorgalmazott Oroszországgal.

Annak ellenére, hogy - mint fogalmazott - Oroszországban nincs minden rendjén, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a szomszédunk, és a biztonság hosszú távon csak vele együtt tarthatóak fenn - emelte ki Juncker, határozottan állást foglalva a jogállamiság tiszteletben tartása mellett.

Ez utóbbival összefüggésben - konkrétumok említése nélkül - kijelentette: ügyelni kell arra, hogy a jogállamiság tartós legyen Európában. Nem lehet "zárójelbe tenni" csak azért, mert valakinek éppen ez az érdeke - fűzte hozzá.

Juncker pénteken látogatást tett a bécsi zsinagógában is, és találkozott Oskar Deutsch-al, a Bécsi Zsidó Hitközség (IKG) elnökével. A látogatással az Európai Bizottság szolidaritását fejezte ki a zsidó közösség felé, hangsúlyozva, hogy felkell lépni az antiszemitizmus ellen.