Josep Borrell: Vlagyimir Putyin még jobban „el akarja mérgesíteni” a háborút

Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz elnök továbbra is meg kívánja valósítani céljait: meghódítani, leigázni, elfoglalni Ukrajnát. Egy európai, egy uniós tagjelölt országot – húzta alá. 

Véleménye szerint az Európai Uniónak határozottabban kellett volna fellépnie már 2014-ben, amikor Oroszország a Krímet lerohanta. „Nem lett volna szabad hagyni, hogy mindez megtörténhessen büntetlenség nélkül” – fogalmazott Borrell, majd egyértelműnek nevezte, hogy minden elmaradt lépés arra sarkallja Oroszországot, hogy még inkább elmérgesítse a helyzetet. 

Kiemelte: az ukrajnai háborúban Kína szerepe egyre nagyobb, ahogy Irán és Észak-Korea támogatása is egyre jelentősebb. A főképviselő aggodalomra okot adónak nevezte, hogy Kína katonai eszközöket és nagy mennyiségű lőszert biztosít Oroszországnak, Irán rakétákat és drónokat szállít Moszkva számára, Észak-Korea pedig katonákkal segítségi az orosz agressziót. Ezen három ország támogatása nélkül Moszkva nem tudná folytani katonai törekvéseit – jelentette ki. 

Az Európai Uniónak fenn kell tartania úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatását Ukrajna számára, a megtámadott ország folytatódó támogatása az unió érdekeit is szolgálja – emelte ki Borrell. 

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő azt mondta, mindent meg kell tenni a béke előmozdítása érdekében. 

„Amikor csak lehetőség adódik, beszélni kell a békéről” – fogalmazott Borrell, majd hangsúlyozta: mindkét oldalt nyomás alá kell helyezni a béke előmozdítása érdekében. Közölte továbbá, az EU-nak meg kellene vizsgálnia, hogy Izrael a nemzetközi jog szerint jár-e el Gázában. 

A főképviselő a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására szólított fel, majd úgy fogalmazott: „nem látok reményt arra, hogy ez megtörténjen”. 

Kijelentette: az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnia a világban jelentkező kihívásokra. Ezek között Borrell az ukrajnai háborút, az izraeli-palesztin konfliktust és a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültséget sorolta fel. Hangsúlyozta: az EU-nak készülnie kell arra, hogy az Egyesült Államok új adminisztrációja miként fog hozzáállni ezekhez a konfliktusokhoz. 

A mandátuma végéhez közeledő uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette: az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a sorsát. Egységesebbé kell válnia és az erő nyelvét kell használnia a világban jelentkező konfliktusokat illetően. Az EU-nak közelebb kell kerülnie partnereihez, és reálisabb megközelítést kell alkalmaznia a világ többi részével kapcsolatban. Szorosabb együttműködésre van szükség továbbá a tagállamok között, a tagállamok és az uniós intézmények, valamint az uniós intézmények között egyaránt – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.