Izraelben a következő választások utáni időre halasztották a miniszterelnök eltávolítását szabályozó törvénymódosítás életbe léptetését

Az alkotmánybíróságként is működő grémium egy hozzá benyújtott petíció nyomán hozott határozatot, ugyanis az izraeli törvények szerint bárki jogorvoslatot kérhet az új törvények vagy törvénymódosítások ellen a legfelsőbb bíróságon. A határozatot hat bíró támogatta öt ellenében.

Az alaptörvény márciusi módosítása megvédte volna Benjámin Netanjahu miniszterelnököt attól, hogy a főügyész vagy maga a legfelsőbb bíróság elrendelhesse távozását hivatalából, de a változtatás csak a következő általános választások után megalakuló izraeli parlament idején léphet hatályba.

A bíróság indoklásában kifejtette, hogy az akadályoztatási vagy cselekvőképtelenné nyilvánítási törvénymódosítás „egyértelműen személyre szabott” volt, és ezért a kneszet helytelenül használta hatáskörét, amikor elfogadta a törvénymódosítást.

A kormányzó koalíció a módosítással megpróbálta megakadályozni, hogy a főügyész kinyilvánítsa Benjámin Netanjahu miniszterelnök összeférhetetlenségét az ellene jelenleg is folyó bűnvádi eljárás miatt, és ezért lemondásra kötelezze, ha a vitatott, a jogrendet és a bíróságokat átalakító jogszabályokkal foglalkozik. A törvénymódosítás bírálói azzal érveltek, hogy az igazságszolgáltatás átalakítása hatással lehet a Netanjahu elleni perre, ami összeférhetetlenséget jelent hivatalával.

A jogrendet átalakító törvények ellen január óta egészen a Hamász októberi terrortámadásáig heti rendszerességgel százezres tömegtüntetéseken tiltakoztak Izraelben a változtatás ellenzői.