Iránt is érintheti a jemeni beavatkozás

ÖSSZEFOGLALÓ

Szaúd-Arábia és arab szövetségesei tegnap is bombázták a jemeni síita milíciák állásait Szanaában, emellett a húszi mozgalom otthonának számító Szaada tartományban két körzetet bombáztak. Harci repülőgépek csapást mértek egy légi támaszpontra is a Szanaától északkeletre található Márib térségében. A város nincs a húszik kezén, de a térségben a velük szövetséges Köztársasági Gárda egységei tartózkodnak. A gárda Ali Abdalláh Száleh korábbi jemeni elnököt követi. Egyes feltételezések szerint Száleh szította a húszi felkelést a jelenlegi elnök, Abed Rabbo Manszúr Hádi ellen. A Hádi elnököt támogató Szaúd-Arábia és öbölbeli szövetségesei a csütörtökre virradó éjjel indítottak katonai beavatkozást Jemen területén a síita lázadók ellen, miután a fővárost már tavaly szeptember óta ellenőrzésük alatt tartó húszik Jemen déli részén is előrenyomultak.

Közös katonai erő felállításának előkészítésében egyeztek meg az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei Egyiptomban – nem sokkal azt követően, hogy több arab ország katonai beavatkozást indított Jemenben a lázadók előrenyomulásának megtörésére. Az egyiptomi kezdeményezésre született tervezet szerint egy olyan gyors reagálású haderőt hoznak létre, amely az arab országokat érintő biztonsági fenyegetésekre tudna minél hamarabb választ adni. A tárcavezetők arra kérték Nabíl el-Arabi Számeh Sukri egyiptomi külügyminisztert, hogy lépjen kapcsolatba az egyes arab hadseregek parancsnokaival, és velük koordinálva tegye lehetővé a terv mielőbbi megvalósulását. A tájékoztatás szerint a közös katonai erőt egy hónapon belül létrehoznák. Az Arab Liga tagállamai már 1950-ben közös védelmi szerződést írtak alá, így akarva egyesíteni erőiket a két évvel azelőtt megalakult Izraellel szemben. Valódi átfogó hadtest azonban nem jött létre. Washington valószínűleg nem nézné jó szemmel egy ilyen haderő létrejöttét, mert az potenciális veszélyt jelenthet Izraelre nézve.

A szaúdi fővárosba, Rijádba érkezett Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök, akinek hollétéről az elmúlt napokban ellentmondásos hírek érkeztek. Hádi február 21-én menekült el a fővárosból, Szanaából a déli nagy kikötővárosba, miután a síita húszi felkelők arra kényszerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Ádenben azonban visszavonta lemondását, és a Perzsa-öböl menti országok támogatásával új hatalmi bázist alakított ki.

A Foreign Policy amerikai külpolitikai szaklap szakértői szerint a légi csapások aligha fékezik meg a húszikat, szárazföldi csapatokra lesz szükség. Kérdés, Szaúd-Arábia hajlandó-e a komoly áldozatokkal járó lépésre. Yezid Sayigh, a Carnegie Közel-keleti Központ szakértője szerint a légi csapásokból egy – a régió stabilitását is kockára tevő – „helyettes háború” alakulhat ki. Félő, hogy ebből újabb háború lesz, egyik oldalon Irán, a másikon Szaúd-Arábia szövetségeseivel. Ez a nukleáris tárgyalásokra is kihathat – mondta a szakértő. Szerinte Szaúd-Arábia aggódva figyeli a Nyugat és Irán közt folyó nukleáris tárgyalásokat, ezért a húszik előrenyomulásában már Irán terjeszkedését láthatta, s a rijádi vezetés úgy döntött, ezt nem hagyhatja.

A földrajzi közelség is indokolja a beavatkozást, a jemeni polgárháború közvetlenül kihat a monarchiára. Szaúd-Arábia száz éve annektált két jemeni megyét, emiatt sokan ellenérzéssel viseltetnek a szaúdiakkal szemben. A síita húszik Szaúd-Arábia vallási legitimitását és Mekka fölött gyakorolt ellenőrzését is veszélyeztethetik. A jemeni helyzet átláthatóságát bonyolítja, hogy az országban nagyon aktív az Arab-félsziget Al-Kaidája (AQAP). Az USA szerint az egyik legveszélyesebb terroristacsoportról van szó, amely ellenségének tekinti a központi kormányt, a húszikat és az Iszlám Államot is. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége elleni januári támadást is az AQAP vállalta magára. Emellett az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezetet már Jemenben is mind többen támogatják. Ellenségnek tekinti a központi kormányt, a húszikat és az AQAP-t is. (MTI, NOL)