Hétszáznál is több képviselője lesz a német parlamentnek

Berlin |

<p>Minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások után, az új Bundestagnak hétszáznál is több képviselője lesz.</p>

A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest.

Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban.

Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken.

A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.

A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél.

A harmadik erő a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett.

 Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd.

Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként összeállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertesek kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amely országos átlagban elérik az 5 százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradnak.

A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. 

Ezt a mandátumtöbbletet az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson bevezetett szabályok szerint ki kell egyenlíteni, hogy az erőviszonyok végül a lehető legpontosabban tükrözzék a listákra leadott szavaztok megoszlását. Erre szolgál az úgynevezett kiegyenlítő mandátum intézménye, amelynek révén a Bundestag létszáma minden eddiginél magasabbra emelkedett.

A vasárnapi választáson a CDU - amely Bajorországon kívül valamennyi tartományban indul - a listás szavazatok 26,8 százalékát szerezte meg, ami 7,4 százalékpontos csökkenés az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 34,1 százalékhoz képest.

A csak Bajorországban induló CSU a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékpontos csökkenés a négy évvel korábbi 7,4 százalékponthoz képest.

A CDU/CSU pártszövetség támogatottsága így 33 százalék, ami 8,6 százalékpontos visszaesés a 2013-ban elért 41,5 százalékhoz képest, és a második leggyengébb eredmény az 1949-es 31 százalék után.

Az SPD 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el, 5,2 százalékponttal gyengült a négy évvel korábbi 25,7 százalékhoz képest.

Az AfD 2013-ban 0,3 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, ezúttal a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos növekedés.

Az FDP 2013-ban 0,2 százalékponttal maradt el a bejutási küszöbtől, most a szavazatok 10,7 százalékát gyűjtötte össze, ami 5,9 százalékpontos növekedés.

 A Baloldal a szavazatok 9,2 százalékát kapta meg, 0,6 százalékponttal többet a négy évvel korábbi 8,6 százaléknál.

A Zöldek 8,9 százalékon végeztek, támogatottságuk 0,5 százalékponttal emelkedett a 2013-ban elért 8,4 százalékhoz képest.

A választási részvételi arány 76,2 százalékra emelkedett a négy évvel ezelőtt regisztrált 71,5 százalékról.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?