<p>Helmut Kohl volt német kancellár, akkor még az ellenzék vezetője, 1977-ben felajánlotta, hogy a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) túsza legyen, ha ezért cserébe a terroristaszervezet elengedi Hanns-Martin Schleyert, a munkaadók szövetségének elrabolt elnökét, akinek holttestét végül egy autóban találták meg.</p>
Helmut Kohl felajánlotta, hogy a RAF túsza legyen Schleyerért cserébe
Minderről egy másik volt miniszterelnök, a Németországot 1974 és 1982 között vezető Helmut Schmidt beszélt egy interjúban, amelyet Hanns-Martin Schleyer egyik fia készített a Süddeutsche Zeitung című lap számára.
"Helmut Kohl túsznak ajánlkozott akkoriban" - mondta. Schmidt azonban nem élt a kancellári székben őt követő politikustársa "tiszteletreméltó", ámde "őrült" felajánlásával. "Furcsa ötlet volt" - gondolt vissza az évtizedekkel ezelőtti történésekre az egykori szociáldemokrata kormányfő.
A kapitalizmus jelképének tartott Hanns-Martin Schleyert 1977. szeptember 5-én rabolta el a RAF Kölnben. A baloldali terroristaszervezet akciójában meghalt három rendőr és a munkaadók szövetsége elnökének sofőrje. A szélsőségesek 11 társuknak, legfőképp Andreas Baadernek, a szervezetet egyik alapítójának a szabadon engedését akarta kicsikarni Schleyer elrablásával.
"Az az igazság, hogy hosszú időbe telt meghoznom a döntést arról, hogy nem lesz csere" - mondta Helmut Schmidt az interjúban. Hanns-Martin Schleyer holtteste 1977 októberében a franciaországi Mulhouse-ban került elő egy autó csomagtartójában.
Az 1970-ben alakult RAF hozzávetőleg harminc emberrel végzett 1971 és 1991 között. 1992 áprilisában közölte, hogy átmenetileg felfüggeszti a gazdasági és a politikai élet magas rangú képviselőivel szembeni támadásokat, hat évre rá pedig bejelentette, hogy feloszlatta magát.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.