Hat választást hoz az európai "szupervasárnap"

Franciaországban az elnökválasztás második, befejező fordulója lesz. A voksolás esélyese az első fordulót megnyerő szocialista Francois Hollande, akinek a közvélemény-kutatások szerint 6-10 százalékos előnye van Nicolas Sarkozy jelenlegi konzervatív elnökkel szemben. Egyes elemzők ugyanakkor szoros versenyt várnak, miután a két jelölt támogatottsága közti különbség csökkenni látszik.
Hollande a takarékoskodás helyett a növekedést serkentő intézkedésekkel ígéri beindítani a gyengélkedő francia gazdaságot, s magasabb adókkal - például az egymillió eurót meghaladó jövedelmekre kivetett 75 százalékos közteherrel - finanszírozná költekezési programját. A szocialisták által a gazdagok támogatásával vádolt Sarkozy a szélsőjobboldali szavazók megnyerésére a bevándorlás szigorítását ígérte, és az Európai Uniót bíráló kijelentéseket tett. Hollande győzelme az egész EU-ban alááshatja a Németország által propagált, de több ország által is bírál takarékossági politikát, s a pénzpiacokon is bizonytalanságot szülhet elemzők szerint. Sarkozy veresége esetén 1981 óta az első francia elnök lenne, akit nem választanak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltanak.

Az elhúzódó adósságválság és recesszió sújtotta Görögországban parlamenti választásokat tartanak. A voksoláson a jelenleg kényszerkoalícióban kormányzó szocialista PASZOK és konzervatív Új Demokrácia várhatóan jelentősen veszítenek mandátumaik számából, de együtt éppen hogy képesek lesznek többségük megtartására. A győzelemre esélyes Új Demokrácia azonban elzárkózott a nagykoalíció gondolatától. A választáson a szélsőséges politikai erők erősödése várható: három jobboldali radikális párt - köztük az újfasiszta Arany Hajnal - együttesen akár 20 százalékot is szerezhet. Összesen 8-10 párt juthat be a törvényhozásba.
A voksolás kimenetele roppant bizonytalan. A törpepártok növekvő népszerűsége azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elbukik a takarékossági program, amely nélkül viszont a külföldi hitelezők nem nyújtanak segítséget az ország talpra állításához. Amennyiben a két nagy párt nem tud többséget szerezni vagy nem lesz képes koalíciós megállapodást kötni, úgy 25 napon belül új szavazás kiírására kerülhet sor.

Szerbiában elnök-, parlamenti és helyhatósági választást is tartanak vasárnap. Az államfői posztért tizenketten indulnak, a két esélyes Boris Tadic jelenlegi államfő, a Demokrata Párt (DS) EU-csatlakozást sürgető vezetője és Tomislav Nikolic, a Szerb Haladó Párt (SNS) nacionalista jelöltje. A parlamenti választást is e két párt versenye határozza meg: a koalícióban kormányzó DS és az ellenzéki SNS támogatottsága között csupán egy százalék a különbség, előbbi 31,6, utóbbi 32,6 százalékon áll egy friss felmérés szerint.
A 24 százalékos munkanélküliséggel küzdő országban a gazdasági kérdések határozták meg a kampányt. A radikálisból mérsékelten EU-pártivá vált Nikolic munkahelyeket és külföldi befektetéseket ígért megválasztása esetére. Elemzők szerint azonban az SNS nem őszintén elkötelezett az EU-csatalakozás iránt, s inkább Oroszország felé fordulna. Az SNS orrhossznyi előnye ellenére valószínű, hogy a DS alakíthat kormányt, mivel a demokraták jóval koalícióképesebbek nacionalista ellenfeleiknél.

Négy évvel a vitatott 2008-as elnökválasztás után - amikor a heves utcai tiltakozások 10 emberéletet követeltek - a Szerzs Szargszján államfő vezette Örményország Köztársasági Pártja csap össze jelenlegi koalíciós partnerével, a Virágzó Örményország párttal a parlamenti választásokon. Közvélemény-kutatási adatok szerint az államfő pártja megelőzi a szövetséges-vetélytárs formációt.
Az örmény hatóságok váltig állítják, hogy a választás tisztességes és átlátható lesz, míg több párt is utcai megmozdulásokat ígért, amennyiben csalás gyanúja merül fel. Sok elemző kétli, hogy az örmény elit valóban demokratikus reformokat akar: még ha teljesen szabad és tisztességes választások is lesznek, az oligarchák erősek maradnak, s a parlament az ő zsebükben van.

Vasárnap és hétfőn több mint hétszáz helyen tartanak Olaszországban helyhatósági választásokat, amelyeken összesen 8 millió lakos - az olaszok 13 százaléka - jogosult voksa leadására. Habár a szavazások eredményei nem befolyásolják közvetlenül a kormány munkáját, a sajtó jelentős belpolitikai tesztnek tartja a Berlusconi-kormány novemberi bukása és a Mario Monti vezette válságkezelő kabinet megalakulása utáni első lakossági véleménynyilvánítást. Az eredmények jelzésértékűek lehetnek a megszorító intézkedései miatt egyre népszerűtlenebb Monti és a kormányát támogató pártok számára, s iránytűként szolgálhatnak a jövő évi általános választásokat illetően is.

Schleswig-Holsteinben előre hozott tartományi parlamenti választásokat tartanak. Az észak-német tartományban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) fej-fej mellett áll, a már két tartományi parlamentbe is bejutott Kalózpárt pedig 11 százalékot szerezhet. A tartományban a CDU és a liberálisok (FDP) koalícióját várhatóan CDU-SPD nagykoalíció válhatja fel. Ha a május 13-i kulcsfontosságú észak-rajna-vesztfáliai választásokon is hasonló eredmény születik, az elemzők szerint a szövetségi parlamentben is új nagykoalíció megalakulásához vezethet.