Haladást értek el, de megállapodásra nem jutottak a vasárnapi EU-csúcson

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}

"Még nem végeztünk, de szerdáig ezt meg kell tennünk" - jelentette ki Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök, Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján. A szerdáig történő halasztás jórészt a németek miatt történt, a berlini törvényhozás ugyanis meglehetősen rövid pórázon tartja a kormányt annak meghatározásakor, hogy mire lehet költeni a német adófizető polgárok pénzét.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság - a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény - elnöke a 27-ek vasárnapi értekezletét záró sajtótájékoztatón azt mondta, hogy még sok munka vár a vezetőkre, de "jó helyzetben" vannak ahhoz, hogy szerdán véglegesítsék a megállapodásokat.
Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és az uniós országok egyebek közt arról vitáznak egymással, hogy a magánbankok az általuk megvásárolt görög papírok értékének hány százalékát legyenek kénytelenek veszteségként leírni. Brüsszeli folyosói értesülések szerint a németek 60 százalékot javasolnak, a franciák pedig, akiknek a bankjai súlyosabban érintettek, 40 százalékot lennének hajlandóak elfogadni.
Azok a bankok, amelyek a trójai falónak bizonyult görög papírok miatt bajba kerülhetnek, európai szinten mintegy 108 milliárd eurós feltőkésítésre számíthatnak, ha pecsét kerül a megállapodásra. Az esetleges további, bajba kerülő országok megsegítésére hivatott, jelenleg elvben 440 milliárd eurós "mentőkapacitású" EFSF megerősítésének kívánatos mértékét illetően egyelőre nem kristályosodtak ki a várható számadatok, de egy-két billió euróról szóló találgatások is elhangzanak.
Az már korábban ismeretessé vált, hogy az euróövezeti országok újabb csúcstalálkozóra gyűlnek össze szerdán. Most azonban kiderült: a nem eurózónabeli országok vezetőit is Brüsszelbe várják, hogy 27-es körben szintén egyeztessenek. Az állam- és kormányfők megbeszélése előtt - ugyancsak szerdán - ismét tanácskoznak egymással a pénzügyminiszterek.
Herman Van Rompuy, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének - az Európai Tanácsnak - az elnöke közölte, hogy az uniós vezetők megállapodtak abban: szükség esetén, "a gazdasági konvergencia elmélyítése és a gazdasági fegyelem erősítése érdekében" hajlandóak kisebb változtatásokat végrehajtani az EU jelenleg hatályos alapszerződésén, a Lisszaboni Szerződésen.
Van Rompuy a csúcsról kiadott záróközlemény szerint ezentúl nem csupán a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak, hanem a 17 euróövezeti ország csúcstalálkozóinak - az úgynevezett eurócsúcsoknak - az elnöke is lesz. Az eurócsúcs elnökét az euróövezet országainak állam-, illetve kormányfői ugyanakkor jelölik ki - ugyanolyan hivatali időtartamra -, amikor az Európai Tanács megválasztja saját elnökét. Addig is, amíg a következő ilyen választásra, illetve kijelölésre sor kerül, az Európai Tanács jelenlegi elnöke látja el az eurócsúcsok elnöki teendőit. Ezzel a 27-ek intézményes keretet hoztak létre az EU-n belüli euróövezet országainak csúcstalálkozóihoz, megteremtve ennek az ülésezési formának a hivatalos elnöki posztját.
Ami a 17-ek és a 27-ek egymáshoz való viszonyát illeti, e két csúcstestület közös elnökének - jelenleg tehát Herman Van Rompuynek - az lesz a feladata, hogy behatóan tájékoztassa a nem euróövezetbeli EU-tagokat az eurócsúcsok előkészületeiről, illetve azok kimeneteléről.
A vasárnapi EU-csúcs záróközleménye ennek jegyében már ki is tér arra, a 27-ek "tudomásul veszik" az euróövezeti csúcsvezetők azon szándékát, amely "az eurózónán belül a gazdasági konvergencia erősítésére, a pénzügyi fegyelem javítására, a gazdasági unió elmélyítésére irányul, beleértve a korlátozott szerződésmódosítások lehetőségét is". Ez a passzus tehát világossá teszi, hogy az uniós alapszerződés módosításának terve voltaképpen az unió "belső magjának", az eurózónának az eddiginél is gyorsabb belső integrációját célozza.
Az EU-csúcsot záró sajtótájékoztatókon hangsúlyt kapott, hogy az uniós partnerek különösen "jelentős erőfeszítéseket" várnak el az olasz hatóságoktól a befektetők és más országok bizalmának megnyerése érdekében. Itáliának eszerint csökkentenie kell hatalmasra duzzadt adósságát.
A 27-ek vasárnapi EU-csúcstalálkozója után rögtön megkezdődött a 17 euróövezeti ország állam-, illetve kormányfőjének értekezlete. Erről a megbeszélésről állítólag nem tervezik közös közlemény kiadását.