Génkezelt vagy bio legyen?

Az EU-ban pénteken lépett hatályba a genetikailag módosított szervezetek (GMO) címkézéséről és nyomon követhetőségéről szóló új közösségi irányelv, amely elvben szabaddá teheti az utat ezek forgalmazásának engedélyezése előtt.

A brüsszeli bizottság a Bt-11 jelzésű génkezelt étkezési kukorica behozatalára vonatkozó engedélykérelmet terjesztette a tagállamok szakértőiből álló bizottság elé. A terméket, amelyet az Egyesült Államokban zöldségkonzerv formájában és pattogatott kukoricaként is fogyasztanak, egy rovarfélével és egy gyomirtó szerrel szemben tették genetikailag ellenállóvá.

Uniós illetékesek tájékoztatása szerint a szakértői bizottság további pontosításokat kért az engedélykérelemmel kapcsolatban, s úgy döntött, hogy ezek megérkezéséig nem foglal állást róla. A szavazásra és az esetleges engedélyezésre így a testület december 12-én esedékes legközelebbi ülésén kerülhet sor.

A döntést ilyen esetekben minősített szavazattöbbséggel kell meghozni. Ha a szakbizottságban ez nem lesz meg, a kérelmet a miniszterek tanácsához fogják továbbítani, amely ugyanilyen módon dönthet.

A jóváhagyás és az elutasítás mellett van egy harmadik lehetőség is: ha a tanács három hónapig nem foglalkozik a kéréssel, az ügy visszakerül a bizottság elé, amely akkor saját hatáskörében hozhat döntést.

Az EU-ban 1999 óta de facto moratórium van érvényben új génkezelt termékek forgalomba hozatalára. Mivel az engedélyezéshez uniós szintű jóváhagyásra van szükség, ez a tagországok egy részének ellenállása miatt hivatalos tilalom nélkül is fenntartható volt.

Az unióban mind ez ideig alig egy tucatnyi GMO-t engedélyeztek, 1998 óta pedig egyáltalán nem adtak ki újabb engedélyeket. A mostani de facto tilalom a környezetvédelmi miniszterek megállapodása alapján van érvényben.

Közben az EU tíz régiója – köztük Toscana, Baszkföld és Felső-Ausztria – hatóságai azt követelik az EU Bizottságtól, hogy térségük génkezelt növényektől mentes övezet maradhasson. A szövetségbe tömörülő – brit, osztrák, francia, spanyol, német és görög – területi egységek szilárd elhatározása, hogy a költséges, és ráadásul egészségügyi szempontból továbbra is vitatott genetikailag módosított mezőgazdasági termékek (GMO) továbbra is ki legyenek tiltva e térségekből. Olyan ez, mint Dávid és Góliát küzdelme – jelentette ki Joseph Stockinger, Felső-Ausztria regionális mezőgazdasági minisztere, hozzátéve, hogy a térség mindennek ellenére akár egymaga is szembeszáll, sőt, ha kell perre viszi a dolgot a brüsszeli bizottsággal.

Az Európai Unióra évek óta meglehetősen nagy nyomás nehezedik, főleg az európai piacokról a tilalom miatt kimaradó Egyesült Államok részéről, ahol egy ideje általánosan elterjedt és sokkal kevésbé vitatott ez a mezőgazdasági termelési eljárás. Az Egyesült Államok júniusban a szabad kereskedelem szabályainak megsértése miatt pert indított az Európai Unió ellen.

Az Európai Unió megpróbál olyan gyakorlati szabályozást kidolgozni, amely mind a hagyományos, mind a génkezelt, mind pedig a biotermelés számára azonos lehetőségeket nyújt az unió területén. A génkezelt termékekkel kapcsolatos egyik legsúlyosabb aggály, az úgynevezett keresztbefertőzés, azaz a hagyományos termesztésű és a génkezelt növények szinte óhatatlan, véletlenszerű kereszteződésének kérdése.

A génkezelt termékekkel szemben legnagyobb ellenállást tanúsító felső-ausztriai térség mezőgazdasági vezetése szerint az unió végrehajtó szervei nem vették kellőképpen figyelembe mindazokat a tudományos tényeket, amelyeket a génkezelt termények a környezetre, a térség növényvilágára, és az ott folyó biotermelésre jelentenek. Az EU az érvelést eddig elutasította.

Az Európai Unió bizottsága által előterjesztett legutóbbi javaslatban is az szerepel, hogy még a bio jelöléssel ellátott termények esetében is 0,3,-0,7 százalék a megengedett génkezelt összetevők aránya.

Óriási kereskedelmi érdekek forognak kockán, mivel a kistermelők képtelenek bármit is profitálni ebből a technológiából – mondta Annie Hote-Chalbos, a franciaországi aquitaniai térség helyi mezőgazdasági vezetője. Épp ezért folyamatosan alaposan figyelemmel kell kísérnünk a GMO-arányokkal kapcsolatos adatok pontos feltüntetését az egyes termékeken.

Miközben az EU lehetővé teszi, hogy az egyes európai térségek saját maguk dönthessenek a genetikailag módosított termékekről, az unió vezetése azt ellenzi, hogy az érintett térségek az uniós normáknál szigorúbb kritériumok szerint szabályozzák a megengedett GMO-arányokat és azok jelölését.

Az Európai Unió szimpátiával kezeli a génkezelt termékekkel kapcsolatos aggodalmakat, teljes betiltásukra azonban semmilyen vonatkozásban nincs mód – jelentette ki Julien Mousnier az EU Környezetvédelmi hatóságainak egyik szóvivője.

A tudomány jelenleg erősen megosztott abban, hogy a genetikailag módosított magvakból biztonsággal fogyasztható élelmiszerek, vagy bor készül-e, illetve az ilyen takarmány károsítja-e valamilyen formában az állatállományt. Amennyiben igen, lehetséges, hogy ezek a jelenleg rejtett veszélyek több generációra tönkre tehetik az ilyen magvakkal valamilyen formában, vagy okból szennyezett gazdaságokat.

A szakemberek előtt egyértelmű válaszok helyett egyelőre jobbára csak kérdőjelek tornyosulnak – mondta Friedrich von Baringdorf az Európai Parlament mezőgazdasági Bizottságának alelnöke.