Budapest. A kormányzat a ciklus végéig szeretne eredményt elérni a kulturális autonómia megerősítése terén, megoldást találni a közjogi kérdésekre, elsősorban a kisebbségek parlamenti képviseletére – mondta Gémesi Ferenc.
Gémesi: megújult a nemzetpolitika
Gémesi kijelentette: az elmúlt évben a nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult. Ezt a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. ĺgy a korábban határokkal elszakított magyarság több mint 90 százaléka az unió területén ugyanazon politikai, gazdasági feltételek között él.
A nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Nemcsak pályázati úton elérhető támogatásokban kell gondolkodni, hanem olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszámítható módon segíti a magyar közösségeket az uniós források bevonásával is. „Minőségbiztosításon alapuló, teljesítmény- és eredményorientált intézményi struktúra kialakítására van szükség.”
A Szülőföld Alapról szólva kiemelte: ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: a politikai szinten történik a fő célok meghatározása az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretein belül, amelyben a miniszterelnök és külhoni magyar politikai vezetők vesznek részt. A szakmai munka a szakmai kollégiumban folyik, ezek az oktatási és szakképzési, a kulturális és egyházi, az önkormányzati együttműködési, valamint az informatikai és médiaterülettel foglalkozók. A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi kárpát-medencei magyar közösség is egyetért.
Gémesire reagálva Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője közleményében úgy fogalmazott, hogy „a kormány még mindig rabja saját, 2004. december 5-én folytatott magyarellenes kampányának, ezért fél összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Ezt tetézte azzal az ámokfutással, melynek során szétverte az öt kormányt megért Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Teleki László Intézetet.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.