Gašparovič találkozna Sólyommal a V4-csúcson, Sólyom válaszra vár

Gašparovič erről a kétnapos csúcs pénteki első napján újságírók előtt beszélt.
    "Ivan Gašparovičnak meggyőződése, hogy szükség van a szlovák-magyar párbeszédre, ezért még egyszer megpróbálja megszólítani a magyar államfőt, hogy még itt, Lengyelországban találkozzanak" - mondta újságíróknak Marek Trubač, az elnök szóvivője. Sólyom ugyanakkor jelezte, nem kíván találkozót, amíg a szlovák féltől nem kap választ a komáromi szoboravatással kapcsolatos magyar diplomáciai jegyzékre - jelentette pénteken este a SITA hírügynökség.
    Maga Gašparovič azt mondta: lenne mit megvitatni Sólyommal, hiszen bizonyos kérdésekben kölcsönös megértésre és kompromisszumra van szükség. Szerinte nem lehet a találkozó elől állandóan kitérni, mert "az csak növeli a bizonytalanságot és rontja a helyzetet".
    A szlovák elnök kijelentette: a Sólyommal való esetleges találkozón szeretne konszenzust keresni a kisebbségi kérdésekben. "Ez olyan probléma, amely megértést igényel mindkét oldalról. Azt, hogy maradjunk a valóság talaján. Ezt a magyar fél néha nem akarja megérteni, és úgy beszél Schengenről, mint valami abszolút szabad térről" - húzta alá Gašparovič.
    Hangsúlyozta: a schengeni övezetben bizonyos értelemben eltörölték a politikai határokat, de a földrajzi határokat nem. "Azok megmaradtak, s ezen a téren szükség van a kölcsönös tiszteletre" - húzta alá a szlovák államfő az MTI prágai tudósítójának jelentése szerint.
    Václav Klaus cseh elnök érti Pozsony álláspontját a mostani szlovák-magyar vitában, és elutasítja a második világháború utáni európai rend bármiféle megváltoztatását. Úgy látja, hogy Magyarország hosszú távon ki akarja terjeszteni területét.
    "Érzékelem a Szlovákiában keletkezett feszültséget. Érzékelem Magyarország bizonyos, hosszú távú terjeszkedési ambícióit. Ilyen szempontból értem a szlovák álláspontot" - mondta pénteken Sopotban a prágai közszolgálati televízió szerint.
    Klaus kijelentette: a plenáris ülésen a magyar-szlovák viszonyról nem volt szó, de a kulisszák mögött természetesen beszédtéma.
    Szlovákia viselkedését Klaus nem volt hajlandó értékelni, minősíteni. Újságírók előtt csak annyit mondott, hogy bizonyára Pozsony is követett el hibákat.
    A visegrádi országok államfői a V4-nek az Európai Unióban játszott szerepét és az országcsoport esetleges bővítését vitatták meg a csúcstalálkozó első napján.
    Sólyom László az államfők plenáris ülése után magyar újságíróknak elmondta, hogy az összes elnököt rendkívül foglalkoztatja a német alkotmánybíróság döntése (a helyi parlament uniós ügyekbe való beleszólási jogának erősítéséről), mindenki előadta saját értelmezését - jelentette Kovács Péter, az MTI különtudósítója.
    A német alkotmánybíróság júniusi döntésének eleget téve a Bundestag kedden jelentősen bővítette beleszólási jogát az európai uniós szintű döntésekkel kapcsolatban. A taláros testület e törvények elfogadásához kötötte az EU szerkezeti reformjait megtestesítő lisszaboni szerződés németországi ratifikálását. A felsőház (Bundesrat) később szavaz a kiegészítő törvényekről, a jóváhagyás ott is biztosnak tűnik. Horst Köhler államfő csak ezt követően zárja le a ratifikációs folyamatot.
    A lisszaboni szerződést ratifikáló okmányt a visegrádi államfők közül Václav Klaus cseh és Lech Kaczynski lengyel elnök még nem írta alá, mindketten egyebek között a megismételt írországi népszavazás eredményére várnak.