Finnországban a pénz és a bélyeg is kétnyelvű

Finnországban, ahol a második világháború után demokratikus rendszer épült ki, a lakosság mintegy hat százaléka, körülbelül háromszázezer svéd. Területi önkormányzattal – helyi törvényhozó és végrehajtó szervvel, saját zászlóval – ugyancsak az Aland-szigeteken élő huszonkétezernyi svéd rendelkezik. Itt a településnevek, feliratok kizárólag svéd nyelvűek, a finneket turistaként szívesen látják, de munkavállalási, letelepedési engedélyt nem kapnak, nehogy a lakosság nemzetiségi összetétele megváltozzék. Ugyanakkor Finnországban a pénz és a bélyeg finn és svéd nyelvű – minden bélyeggyűjtő tudja, hogy ezeken a finn Suomi mellett ott van a svéd Finland is –, de kétnyelvű a gépkocsik országjelzése – SF, a finn és a svéd országnév rövidítése –, moziban, tévében kétnyelvűek a filmfeliratok.

Az Aland-szigetek kivételével az ország területén minden település neve két nyelven, finnül és svédül van feltüntetve, nemkülönben az útjelző táblák szövege. Ez utóbbiak – az illetékesek szerint arra való tekintettel, hogy a svédeknek is van gépkocsijuk, s azzal az ország legtávolabbi sarkába is eljutnak – még ott is, ahol fia svéd sem lakik. ĺgy például a svédek által lakott településektől sok száz kilométerre levő északi sarkkör a finn után másodiknak svédül van föltüntetve.

Azoknak a településeknek a neve, ahol a svédek vannak többségben, előbb svédül van kiírva, csak ezután finnül, de ugyanígy az intézmények, az üzletek neve, az útjelző táblák szövege is. Ráadásul – miközben a svéd iskolákban tanított első idegen nyelv a finn – a finn iskolákban az első idegen nyelv a svéd, méghozzá az egész országban.

A felsőoktatást illetően figyelemre méltó, hogy bár a finnországi svédek a helsinki, a jyväskyläi és a vaasai egyetemen, továbbá a helsinki műszaki egyetemen, az állatorvosi, a zeneművészeti főiskolán és a színiakadémián minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak, Turkuban (svédül Abo) saját, svéd nyelvű egyetemmel (Abo Akademi, 6 kar, 360 tanár, 4200 hallgató), Helsinkiben svéd nyelvű kereskedelmi főiskolával (Svenska Handelshögskolan, 8 szak, 77 tanár, 1700 hallgató) is rendelkeznek.

Svédországban 1999 végén hozott határozat értelmében 2000-től hivatalos nyelv lett a finn, a szami – a lapp nyelv –, a cigány nyelv és a jiddis kisebbség nyelve.

A hollandiai Frieslandban a fríz nyelv közigazgatásban, oktatásban egyaránt hivatalos, a helység-, utca- meg egyéb neveket frízül is feltüntetik. (A Krónika nyomán)