Finn miniszterelnök: Finnországnak meg kell őriznie katonai semlegességét

Finnország 1917. december 6-án kiáltotta ki függetlenségét az Orosz Birodalomtól.

Sipilä elmondta, hogy a hivatalban lévő jobbközép kormány bár fenntartja a NATO csatlakozás lehetőségét, ugyanakkor Finnország útja a katonai semlegesség és a fokozott védelmi együttműködés Svédországgal illetve az Európai Unióval.

"Jelenleg a Finnország és Svédország által alkotott katonailag semleges zóna, növeli a Balti tenger térségének biztonságát ... nem látom okát, hogy változtassunk ezen" - emelte ki a finn kormányfő.

Finnország azt követően fokozta katonai együttműködését Svédországgal és épített ki szorosabb kapcsolatokat a NATO-val, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krím félszigetet, aminek nyomán megnövekedett a feszültség a balti régióban is.

Mindemellett Helsinki úgy döntött, fenntartja hagyományos politikáját, és az Oroszországgal való konfliktust elkerülendő, nem csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez.

A helsinki kormány tavalyi jelentésében ugyanis arról írt, hogy Finnország NATO-csatlakozása válsághoz vezetne keleti szomszédjával, amely egyben egyik legnagyobb kereskedelmi partnerének is számít. Moszkva pedig jelezte, csapatokat telepíthet a finn-orosz határ közelébe, amennyiben Finnország mégis elszánná magát egy ilyen lépésre.

"Világos, hogy Finnország a Nyugat és a nyugati társadalom része. Ez a mi helyünk" - hangsúlyozta Sipilä.

"Az Európai Unió magjában szeretnénk lenni, befolyással  rendelkezbve az unió jövőjére. De a legnagyobb különbség köztünk és az EU-tagállamok többsége között katonai semlegességünk" - mutatott rá a finn miniszterelnök.

Közvélemény-kutatások szerint a finnek mindössze 22 százaléka támogatná a NATO-tagságot, míg 62 százalékuk elutasítja azt.