Feltételesen szabadlábra helyezték a Cumhuriyet napilap főszerkesztőjét és oknyomozó újságíróját

Mindketten abban a perben állnak a bírák előtt, amelyben a napilap terrorizmussal vádolt 17 vezetőjét és munkatársait vonják felelősségre. Azzal vádolják őket, hogy támogatják a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a 2016. júliusi katonai puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoportot. Ezeket a tömörüléseket a török hatóságok fegyveres terrorszervezetnek tekintik.

Sabuncu 495, Sik pedig 434 napot töltött előzetes letartóztatásban. Az isztambuli Silivri kerületének bírósága pénteken mindkettőjüket feltételesen szabadlábra helyezte, továbbra is letartóztatásban marad azonban Akin Atalay, a lap igazgatótanácsának elnöke, akit ugyancsak 495 nappal ezelőtt vettek őrizetbe.

A per július 24-én kezdődött, a legtöbb vádlott esetében a bíróság már korábban úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet az eljárás időtartama alatt, de a napilap négy munkatársa, a főszerkesztő, az igazgatótanácsi elnök, az oknyomozó újságíró, valamint Emre Iper, a lap könyvelője továbbra is a rácsok mögött maradt. Néhány nappal később viszont ez utóbbinak lehetővé tették, hogy szabadlábon védekezhessen.

December 25-én az akkori meghallgatást rövid időre meg kellett szakítani, mert a bíró kivezettette a tárgyalóteremből Ahmet Siket, aki védőbeszédében az ankarai vezetést "kegyetlenségre felesküdött tekintélyuralmi rezsimnek" nevezte. Sik, miután kivezették a teremből, politikai pernek minősítette az eljárást. Murat Sabuncu főszerkesztő az incidens nyomán - tiltakozása jeléül - azon a napon megtagadta, hogy a bírósághoz szóljon.

A törvényszék március 9-re napolta el a tárgyalást, azzal, hogy fenntartotta négy vádlott hatósági őrizetben tartását. A vádlottak továbbra is tagadják a terhükre rótt vádakat, és azt állítják, Recep Tayyip Erdogan török államfő így akarja elhallgattatni bírálóit.

Az isztambuli főügyészség által készített vádirat szerint a török köztársaság 1923-as alapítása után egy évvel létrehozott Cumhuriyet a legutóbbi három évben, különösen pedig a 2016. júliusi puccskísérletet követően - egy időben a lap vezetésében történt változásokkal - az újság múltjával szögesen ellentétes irányt vett. A szöveg értelmében 2013-tól a gülenista mozgalom vette át az irányítást a lap felett, a 2015-től főszerkesztő Can Dündar vezetése alatt pedig az újság elfordult eredeti céljaitól és szellemiségétől.

 Az ügyészség írásában úgy fogalmazott, hogy a lap a Törökország-ellenes terrorszervezetek védelmezőjévé és támogatójává vált, illetve olyan híreket és kommentárokat közölt, amelyek messze túlmutattak a sajtószabadság biztosította éles bírálaton, és így támadták a köztársaság kormányát és Recep Tayyip Erdogan államfőt is.