Felszínre érkezett az első két chilei bányász (frissítve)

Az első akit felhoztak, a 31 éves műszakvezető, Florencio Ávalos minden különösebb viszontagság nélkül tette meg a felszínre vezető utat a mintegy 400 kilós és 4 méter hosszú, cső alakú mentőkapszulában. A hatóságok őt szemelték ki arra, hogy elsőként hagyja el a menedékhelyet, ahol társaival együtt 69 napot töltött. Ávalos feladatul kapta azt, hogy az előzetes becslések szerint mintegy egy órán keresztül tartó út során tájékoztassa a hatóságokat az emelkedés tapasztalatairól, ami kulcsfontosságú a többiek kiszabadítása szempontjából.
A második kijelölt bányászért, a 39 éves Mario Sepulveda Espina villanyszerelőért azonnal visszaindult az üres kapszula, és Ávalos után egy órával már ő is - minden nehézség nélkül a felszínen volt. Espina - miután megölelte feleségét - emlékül kődarabokat adott át az örömtől kacagó, ujjongó megmentőinek.
A Chile északi részén lévő Atacama-sivatag réz- és aranybányájában augusztus 5-én történt omlás. A katasztrófa következtében 33 bányász - 32 chilei és 1 bolíviai - rekedt a 622 méteres mélységben.
A hatóságok remélik, hogy ezt követően felgyorsulhat a mentés, ami másfél-két napot vehet igénybe. Eldöntötték, hogy Luis Urzua csoportvezető lesz az utolsó, akit felhoznak. Urzua bebizonyította, hogy valódi vezető egyéniség, mert nagy szerepe volt abban, hogy a bányászok megőrizzék lélekjelenlétüket az alatt a 17 nap alatt, amíg nem volt kapcsolatuk a külvilággal.
A mentési akció mintegy 2 órás késéssel kezdődött. Laurence Golborne bányaügyi miniszter a késést azzal magyarázta, hogy némi módosításokat kellett végrehajtani a mentőkapszula kommunikációs rendszerén, amely a felszínre emelkedő bányászokkal való kapcsolattartást biztosítja. Egyes források szerint a késedelmet növelte az is, hogy az "üresjáratot", azaz a mentőkabin ember nélküli leeresztését, illetve felhozatalát meg kellett ismételni. Annak ajtaján ugyanis kisebb károk keletkeztek. A források szerint a kabin az akna falába ütközött azon a részen, ahol a furat nem volt acélcsövekkel kibélelve. A mentési munkálatokat vezető Andres Sougarret főmérnök annyit közölt, hogy a mintegy 4 méter hosszú, cső alakú kapszula ajtaja behorpadt, ezért ki kellett kalapálni.
Az ember nélküli tesztutat követően szerda hajnalban leérkezett a mélybe a mentőcsoport egyik tagja, Manuel González azzal a céllal, hogy segítse a 33 bányász felszínre hozatalát. González zökkenőmentesen ért le, és a bányászok hatalmas üdvrivalgással fogadták. González után a haditengerészet egyik orvosa is lement, majd leérkezése után azonnal megkezdődött a bányászok felhozatala.
A felszínen a bányászok fogadására a családtagok és a barátok, valamint az újságírók hada mellett megjelent Sebastián Pinera chilei, továbbá Evo Morales bolíviai elnök is. A bányászok villámgyors orvosi vizsgálaton esnek át, majd rövid időre találkozhatnak szeretteikkel. Ezt követően helikopterrel kórházi kivizsgálásra szállítják őket.

Javítási munkálatok miatt csaknem egy órára leállították helyi idő szerint szerda hajnalban a chilei bányászokat felszínre hozó mentőkabin működését.

Az ötödik bányász kimentése után a kapszula 48 percen keresztül nem működött, mert meg kellett olajozni a görgőit, hogy biztosítsák a kabin egyenletes haladását a furatban. A szünet után gond nélkül kiemelték a hatodik és a hetedik bányászt is a több mint 600 méteres mélységből.

A chilei San José bányában rekedt 33 vájár egyharmadát sikeresen felszínre hozták szerdán.

A tizenegyedik kimentett bányász az akció kezdete után 10 órával lépett ki a mentőkabinból.

A több mint két hónapos föld alatti fogság után szabaduló bányászokat ujjongva fogadják a rokonok és a barátok. A mentőakció eddig zökkenőmentesen, a tervek szerint zajlik.

A chilei San José bányában rekedt 33 vájár több mint egyharmadát már sikeresen felszínre hozták.

A tizenharmadik kimentett bányász csaknem 11 órával az akció kezdete után lépett ki a mentőkabinból.

A több mint két hónapos föld alatti fogság után szabaduló bányászokat ujjongva fogadják a rokonok és a barátok. A mentőakció eddig zökkenőmentesen, a tervek szerint zajlik.

A munkálatokat nagy nemzetközi figyelem kíséri, és az is lehet, hogy az események közelebb hozzák a feszült kapcsolatokkal rendelkező Chilét és Bolíviát. Evo Morales bolíviai elnök szerdán jelen volt az országából származó Carlos Mamani felszínre hozatalakor. Az államfő még a copiapói repülőtéren azt mondta a chilei köztelevíziónak: "nem tudja, hogyan hálálja meg Chile erőfeszítéseit". Morales szerint "az ilyen alkalmak egyesítik és megerősítik az embereket", valamint "bizalmat alakítanak ki elnök és elnök között". A bányánál tartózkodik Sebastián Pinera chilei államfő is.

A 23 éves Mamanit még a reggeli órákban, negyedikként hozták fel a mélyből. A férfi házas, és egy egyéves kislány édesapja.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke "megkönnyebbülésének" és "csodálatának" adott hangot szerdán. A politikus szerint "a bányászok összetartása és ereje, a mentési munkálatok megbízhatósága és hatékonysága, valamint az abban résztvevők közös felelősségvállalása reményt és bizalmat adott a világnak".

XVI. Benedek katolikus egyházfő reménykedik a bányászok sikeres szabadulásában: a pápa szerint a föld alatt rekedtek bízhatnak Krisztus isteni jóságában.