Európai szoftvereket is szabadalmazhatnak

A 361:157 arányban megszavazott jogszabály hivatalosan „számítógéphez kapcsolódó találmányok szabadalmazhatóságára” vonatkozik. Célja, hogy tisztább viszonyokat teremtsen a szoftverek gyártói számára, és jogi alapot hivatott teremteni a jövőbeni európai szabadalmi döntésekhez.

A jogszabály parlamenti előterjesztője, a brit Arlene McCarthy volt. Az Európai Néppárt (EPP) frakciójának szónokaként Joachim Würmeling irracionális dramatizálást vetett a Linux és az Open Source Lobby szemére. Szavai szerint ezek változatlanul azt a hamis benyomást igyekeznek kelteni, mintha az új jogszabály révén bármely szoftver szabadalmaztatható lenne a jövőben. „Ennek éppen az ellenkezője igaz: csak a harmonizálás nyomán lehet megakadályozni az európai szabadalmi hivatalok helyenként zabolátlanná vált engedélyezési gyakorlatát – hangoztatta a német képviselő. – Elejét kell venni a triviális dolgok szabadalmaztatásának, viszont lehetővé akarjuk tenni a valódi találmányok szabadalmazását. Elvégre a józan ész is azt diktálja, hogy az időbeli és pénzbeli befektetéseknek, amelyek egy-egy újítással kapcsolatosak, azáltal is meg kell térülniük, hogy a szerző utólag levédetheti az ötletét.”

Paradox módon éppen a kis szoftverműhelyek, kisvállalkozások részéről tapasztalható berzenkedés: ezek az utóbbi hetekben több tüntetést rendeztek az Európai Parlament strasbourgi, illetve a német találmányi hivatal müncheni székháza előtt. Mint Stefan Pollmeier mérnök, szoftvertechnikus a ZDF-ben elmondta: szoftvert szabadalmaztatni egyszerűen nonszensz. „Eszerint akár egy blues-zenei motívum is szabadalmaztatható volna. ĺgy az első bluesdallam kitalálója levédethette volna a zenét, megtiltva mindenki másnak a blues-sémájú dallamok komponálását és bemutatását, vagy pedig 25 éven át jogdíjat követelhetett volna a bluest szerző és játszó zenészektől” – érvelt Pollmeier.

Az Európai Unió országaiban már több mint húszezer szoftverszabadalmat adtak ki. Minden háztartásban található olyan mosógép vagy mobiltelefon, amely szabadalom által védett technikával működik. Ezeken a szabadalmakon utólag már nem lehet változtatni, vagyis a találmányok, újítások védettsége a jövőben is fennmarad. A már levédett szoftverek túlnyomó többsége amerikai eredetű. Ezért sokan attól tartanak, hogy az állapot törvénybe foglalása, az amerikai „birtokviszonyok szentesítése” béklyójává válhat a jövőbeni európai fejlesztéseknek. Ráadásul magasabb költségeket eredményezhet a fogyasztók számára. „Egy-egy konkrét esetben akár több tízezer euróra is rúghat annak a költsége, amíg az ügyvéd egyértelműen megállapítja, hogy egy ötletet szabadalmaztatott-e már valaki” – állítja Harald Schafers szabadalmi jogász.

Evelyne Gebhardt szociáldemokrata képviselő kiállt az aggódó kis és közepes vállalatok érdekeiért. „Aki szoftvert szabadalmaztat, az a nagytőke kezére játszik, nem pedig a nagy intelligencia kezére” – érvelt Gebhardt. A jogszabály a végül elfogadott módosításokkal csalódást okozott a nagy európai technológiai cégeknek, amelyek úgy látják, hogy az európai feltalálók hátrányba kerülnek a szabadalmi jogok tekintetében a világ többi részéhez képest. A világ más részein dolgozó versenytársak védelmet kapnak találmányiaknak a hazai piacon, míg az európai feltalálók nélkülözni lesznek kénytelenek az efféle oltalmat. Ez újabb csapást mér az európai versenyképességre, állítja Anthony Parish, az Európai Információs és Kommunikációs Technológiai Egyesület elnöke.