Európa nem dughatja homokba a fejét

ÖSSZEFOGLALÓ

Kairó/Brüsszel. Miközben Egyiptomban újabb letartóztatások fokozták a feszültséget, amelynek csökkentéséről az uniós külügyminiszterek délután rendkívüli tanácskozást kezdtek, a hatóságok szabadon engedték az egyszer már elítélt, 2011 elején megbuktatott Hoszni Mubarak volt elnököt. Valószínűleg ez a döntés sem a társadalmi megnyugvást, az erőszak megfékezését szolgálja.

A 2011 februárjában megbuktatott Mubarak ma hagyhatja el a Tora börtönt, miután egy kairói bíróság tegnap elrendelte a szabadlábra helyezését. Az ügyészség nem fellebbez a döntés ellen. A 85 éves Mubarakot, aki 1981-től 2011 februárjáig irányította az országot, tavaly életfogytiglanra ítélték az „arab tavasz” során alkalmazott rendőri erőszakért és több száz tüntető haláláért. Akkor mind az ügyész, mind a védelem fellebbezett, a másodfokú tárgyalást még nem tűzték ki. De Mubarak már több mint két éve van börtönben, letöltötte azt a maximális időt, ameddig egy személy Egyiptomban a jogerős ítélet kimondásáig fogva tartható.

A hatóságok tegnap közölték: letartóztatták a Muzulmán Testvériség pártjának szóvivőjét és egy hitszónokot. Előző nap a Testvériség vezetőjét, Mohamed Badíét vették őrizetbe, úgyhogy gyorsan új embert kellett állítani az iszlamista mozgalom élére. A tegnap őrizetbe vett prédikátor, Szafvat Hegázi volt a fő szónok Kairóban azon a többhetes ülősztrájkon, amellyel az iszlamisták tiltakoztak az ellen, hogy a hadsereg július elején elmozdította az államfői tisztségből Mohamed Murszit. Murad Alit, a Szabadság és Igazságosság Párt szóvivőjét a kairói repülőtéren tartóztatták föl, egy Rómába induló járatra akart fölszállni. Hegázi női ruhát viselt, Ali pedig a szokásos arab öltözék helyett farmert húzott.

Szaúd-Arábia tegnap fölszólította az EU-t, hogy támogassa az egyiptomi ideiglenes kormánynak „a biztonság helyreállításáért tett erőfeszítéseit”.

Megpróbáltak egységes választ találni az EU külügyminiszterei az egyiptomi helyzetre, arra, hogy egy hét alatt közel ezren haltak meg a karhatalom és a tüntetők összecsapásaiban. Azt mindenki kénytelen volt elismerni: Európa eszközei korlátozottak. Voltak, akik gazdasági szankciókat sürgettek, voltak, akik csak a fegyverszállítások felfüggesztését. Guido Westerwelle német külügyminiszter azt mondta, az EU nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna, ugyanakkor nem szabad felégetni a hidakat Kairó felé.

A legkeményebben Carl Bildt svéd külügyminiszter, fogalmazott: „nem látja indokolhatónak”, hogy a svéd adófizetők pénzéből olyanokat támogassanak, akik felelősek a vérengzésért. „Ebben az egyiptomi katonai vezetőket és az átmeneti kormányzatot rendkívüli, különleges felelősség terheli.” A svéd politikus ugyanakkor azt szeretné, ha folytatódna a fejlesztési pénzek, a civil szféra megerősítését célzó támogatások folyósítása. Bildt a fegyverszállítások felfüggesztését támogatta, csakúgy, mint holland kollégája. (MTI, TASR, ú)