<p>Róma. Egyre többet foglalkoznak a vatikáni ügyekben általában jól tájékozott olasz lapok Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel. Állítólag a befolyásos francia bíborosok és a kelet-európaiak támogatnák őt.</p>
Erdő, a Ratzinger-tanítvány
ÖSSZEFOGLALÓ
Erdő, a magyar prímás Ratzinger iskolájából címmel mutatta be tegnap a magyar bíborost az Il Messaggero a lehetséges pápautódokról szóló sorozatában. A római napilap hangsúlyozta, Erdő a XVI. Benedeket megválasztó 2005-ös konklávé legfiatalabb tagja volt.
„Az akkor 54 éves bíborosból mostanra pápajelölt lett. Esélyesként indul a pápaválasztáson, mivel a védett termékekhez hasonlóan az ellenőrzött eredetű Ratzinger-tanítványok közé tartozik a szintén pápajelöltnek tartott Angelo Scola milánói érsekkel, Marc Ouellet quebeci és Cristoph Schönborn bécsi érsekkel együtt. A közös bennük Hans Urs von Balthasar teológiájának követése.”
A lap szerint Erdő esélyeit az adja, hogy személye „kontinuitást biztosítana”. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökeként az öreg kontinens bíborosai támogathatnák, „ha a konklávén lesz egyáltalán európai frakció”. Azt is kiemelte, hogy Erdő 2009 óta a Kultúra Pápai Tanácsának tagja és Schönbornnal együtt a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsa három európai tagjának egyike.
Az Il Messaggero egy másik cikke Erdőt feltörekvő jelöltnek nevezte, akit a befolyásos francia bíborosok és a kelet-európaiak támogatnának. „Erdő lehetséges nyitást képviselhetne annak érdekében, hogy az elváltak is részesüljenek a szentségekben.” A cikk szerint Erdő figyelme az európai erkölcsi és gazdasági válságra összpontosul, számára a demokrácia, az emberi méltóság és a munka védelme fontos.
A Corriere della Serában megjelent tabló is a pápajelöltek közé sorolta Erdőt. Itt a magyar bíboros három észak-amerikai, két latin-amerikai, egy afrikai, egy ázsiai és öt európai utódjelölt között szerepel. Utóbbiak sorában Erdő mellett a Schönborn és Scola bíborosokat, valamint Gianfranco Ravasit, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökét és Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia (CEI) elnökét nevezte meg.
A La Repubblica viszont XVI. Benedek távozásának okaival foglalkozik. Ez a lap biztosra veszi, a lemondás hátterében az a háromszáz oldalas dosszié áll, amelyet a Vatileaks-botrány ügyében nyomozó bíborosok ősszel adtak át a pápának. A jelentés az egyházon belüli hatalmi harcok, pénzügyi és szexuális botrányok részleteit tartalmazza. (MTI, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.