EP-állásfoglalás a gázai helyzetről

Szerdán az EP plenáris vitát is folytatott a kérdésről. Ezen felszólalt a soros cseh elnökség és az Európai Bizottság képviselője is.

Azonnali és tartós tűzszünetre szólít fel az EP hétpárti (néppárti, szocialista, liberális, zöldek, Nemzetek Európájáért Unió, GUE/NGL, IND/DEM) állásfoglalásában. A képviselők kérik a Hamász Izrael területére irányuló rakétatámadásainak és Izrael gázai katonai fellépésének beszüntetését, az izraeli csapatok kivonását, a határátkelők tartós megnyitását, valamint a blokád, illetve az illegális fegyver- és lőszercsempészet felszámolását.

Az EP felszólítja az izraeli hatóságokat, biztosítsák a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan és folyamatos bejutását a Gázai-övezetbe, a nemzetközi sajtó számára pedig tegyék lehetővé, hogy a helyszínen követhesse az eseményeket.

A képviselők az Európai Uniótól határozottabb és egységesebb politikai fellépést várnak, a gázai-egyiptomi határ ellenőrzésében pedig fontos szerepet szánnak Egyiptomnak.

Az EP állásfoglalásában „a két nép - két állam” megoldást javasolja, amelynek egy új, békés, regionális biztonsági struktúrát kiépítését kell lehetővé tennie a Közel-Keleten. A képviselők szerint Izraelnek haladéktalanul teljesítenie kell nemzetközi jogi és nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeit, a Hamásznak pedig el kell ismernie Izrael létjogosultságát. „Állandó földrajzi kapcsolatra, továbbá békés és tartós politikai újraegyesítésre van szükség a Gázai-övezet és Ciszjordánia között” - szól a kézfelemeléssel elfogadott állásfoglalás.

Schwarzenberg: az EU kész megfigyelők küldésére
A Tanácsot képviselő Karel Schwarzenberg, cseh külügyminiszter szerint a konfliktus megoldása már körvonalazódik. Az Izrael elleni rakétatámadások azonnali leállítására és az izraeli katonai akciók megszüntetésére van szükség, lehetővé kell tenni a humanitárius segélyek bejuttatását, helyre kell állítani a közszolgáltatásokat és biztosítani kell az orvosi ellátást - sorolta.

Az Európai Unió készen áll arra, hogy megfigyelőit visszaküldje az övezetbe, egy nemzetközi misszió ugyanis nagy segítséget jelentene a két fél közötti közvetítésben - mondta Schwarzenberg. Hozzátette, az EU kész támogatni minden olyan palesztin vezetést, amely megfelelő politikát folytat, de „mindkét fél részéről sürgős és nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy sikerüljön megteremteni a békés egymás mellett élés lehetőségét biztonságos és kölcsönösen elismert határok között”.

A vitából:
Ferrero-Waldner: minden nappal egyre távolabb kerül a béke
Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős biztosa szerint a konfliktus minden napjával távolabb kerül a béke lehetősége, és az egész régió egyre instabilabbá válik. A biztos szerint az azonnali tűzszünet mellett minél előbb meg kell szüntetni a gázai-egyiptomi határon keresztül zajló fegyvercsempészetet, a Philadelphia-folyosónak is nevezett közös határszakaszt rendőrségi ellenőrzés alá kell vonni, és meg kell nyitni a határátkelőket a humanitárius segélykonvojok előtt.

Waldner annak ellenére, hogy Izrael és a Hamász is elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1860. számú határozatát, reményét fejezte ki, hogy Egyiptom és Törökország közreműködésével hamarosan tartós megoldást sikerült találni a konfliktusra. A jelenlegi helyzet még tovább csökkenti a két fél egymásba vetett bizalmát - mondta.

A képviselőcsoportok felszólalói
A tizenhét napja folyó küzdelem elkeserítő mérleget mutat fel: pusztítás, káosz, kölcsönös gyűlölet és bosszúvágy - mondta a néppártiak nevében José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (spanyol). Salafranca az 1860-as számú biztonsági tanácsi határozatnak megfelelő tűzszünetet követelt, és hozzátette: „minden ütközetet meg lehet nyerni, kivéve egyet, azt, amelyik a békéért folyik”.

A szocialisták nevében Martin Schulz (német) azt mondta, Izraelnek joga van ahhoz, hogy megvédje magát azoktól, akik el akarják pusztítani, de csak arányos eszközökkel és a nemzetközi jog betartásával teheti ezt. „Bár a Hamász nem ugyanazokat az értékeket vallja, mint mi, lehetséges párbeszédet folytatni vele, és ha Izrael erre nem képes, akkor a kvartett keretében kell erre módot találni” - mondta a képviselő.

A liberálisokat képviselő Annemie Neyts-Uyttebroeck (belga) szerint a konfliktus megszüntetéséhez nemzetközi erőkre van szükség, és sürgette az uniót az ebben való részvételre. A képviselő szerint az Egyesült Államoknak és az Arab Liga államainak is részt kell venniük egy ilyen kontingensben.

Cristiana Muscardini (olasz) a Nemzetek Európájáért Unió nevében a humanitárius szükségletek biztosítására szólított fel mind az izraeli, mind a palesztin oldalon. Szavai szerint a terroristákkal való párbeszédet nem igazolhatják a civil áldozatok.

A zöldek nevében Daniel Cohn-Bendit (francia) azt mondta, „a béke és a biztonság nagyon gyorsan párolog el a Gázai-övezetben”. Úgy vélte, Izraelt már saját magától is meg kell védeni, a palesztinoknak pedig a Hamász ellen van szükségük védelemre.

A GUE/NGL képviseletében felszólaló Luisa Morgantini (olasz) szavai szerint a haldokló civilekkel együtt meghalnak az emberi jogok is, és szertefoszlik Európa álma is a kölcsönös tiszteletről. Azzal, hogy Izrael katonai úton kívánja megoldani a konfliktust, önmagát mint erkölcsi erőt semmisíti meg.

Bastiaan Belder (holland) az IND/DEM nevében azt mondta, Izrael államnak nincs helye a Közel-Keleten, a Hamász pedig profitál a háborúskodásból. Ha az EU biztosítani szeretné Izrael túlélését, akkor folyamatosan konfrontálódnia kell a Hamásszal - fogalmazott.

A független Luca Romagnoli (olasz) szerint „nemzetközi békefolyosóra” van szükség, amely azonban nem lehet csupán a Gázai-övezet, hanem egész Palesztina területét le kell fednie. A két nép - két állam megoldást kell kidolgozni - tette hozzá.

A parlamenti vitában felszólaló Gál Kinga (néppárti) azt mondta, „nem létezhet olyan cél, amelyik szentesítheti ártatlan életek értelmetlen kioltását, a határ bármelyik oldalán éljenek is” - mondta. A képviselő szerint a felek viselkedése cinikus és embertelen, hiszen élő pajzsként használják és lövik halomra az ártatlan gázai lakosságot. Gál a nemzetközi diplomáciát szintén cinikusnak és hazugnak nevezte, amiért fenntartja a cselekvés látszatát, de még ennyi nap után sem képes megvédeni a gázai civileket, a gyermekeket és a segélyszervezeteket. (perger, ep)