Elsöprő Fidesz-KDNP-győzelem az önkormányzati választásokon

A harmadik legmagasabb választási részvételű szavazás alapján dőlt el, hogy az adott településen ki lesz a polgármester, és milyen összetételben kezdi meg munkáját az önkormányzati képviselő-testület. A valamivel több mintnyolcmillió választópolgár közül vasárnap mintegy 3,6 millió szavazott. A mostani 46,53 százalékos arányt csak a 2002-es és a 2006-os választási részvétel haladta meg. 

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint vasárnap minden egyes leadott szavazat erősítette a demokrácia eszményét. Az államfő az Országos Választási Központban tartott sajtótájékoztatóján gratulált a megválasztottaknak, és azt kérte tőlük, fáradozzanak a települések, a megyék felvirágoztatásán, és közösen járuljanak hozzá Magyarország sorsának jobbra fordításához.

Az államfő arra kérte honfitársait, hogy a választás demokratikus végeredményét tartsák tiszteletben.

Schmitt Pál szerint az áprilisi országgyűlési és a mostani önkormányzati választás után egy hosszú kampányidőszak végére ért az ország. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy az összefogás, "a munka és a közjó szolgálatának ideje" érkezett el.

Orbán Viktor miniszterelnök azt emelte ki: az emberek az önkormányzati választáson azt nyilvánították ki, hogy helyes irányba fordult az ország szekere. Magyarország a vasárnapi összefogással lett igazán egységes, hiszen visszaszerezte a fővárosát. Mint mondta, Budapest az elmúlt húsz évben mindig vitában állt az ország többi részével, mostantól azonban Budapest az egység része, "mától ismét Budapest a nemzet fővárosa".

Álláspontja szerint a vasárnapi választáson az emberek igent mondtak a nemzeti együttműködés rendszerének politikájára és céljaira, az új, arányos adórendszerre, az együttműködés gazdaságpolitikájára, arra, hogy Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, valamint a magyar érdekek határozott érvényesítésére itthon és a nemzetközi világban egyaránt.

Vasárnap Magyarország elérte a legnagyobb sikert: képes volt egységesen kifejezni azt, hogy mit akar - emelte ki. Közölte: Magyarország átlépte saját árnyékát, hiszen immár nemcsak abban elszánt és egységes, hogy "merre ne menjünk, hanem abban is, hogy merre menjünk". Ezért szerinte legalább akkora siker a vasárnapi eredmény, mint az áprilisi győzelem volt.

A választási részvételről szólva Orbán Viktor úgy értékelt, hogy aki elment szavazni, felhatalmazást adott, aki otthon maradt, az pedig engedélyt adott munkájuk folytatására.

"A magyarok ma egységesek és elszántak abban, hogy közös erővel nekifogjunk az előttünk álló nagy munkának, és mindenütt, minden településen centiről centire fölemeljük és talpra állítsuk a hazánkat" - jelentette ki, rámutatva ugyanakkor arra, hogy a neheze most következik, "most már tudjuk, mit akarunk, de végig is kell csinálni. Ehhez mindenkire szükség lesz". "Nehéz lesz, és biztosan lesznek pillanatok, amikor úgy érezzük, hogy nem sikerül, (...) de bírni kell, és muszáj kitartani" - figyelmeztetett a kormányfő.

Mesterházy Attila szocialista pártelnök értékelése szerint az MSZP a vártnál jobb eredményt ért el az önkormányzati választáson. Mint mondta: a választás bebizonyította, hogy az MSZP az ellensúly a politikai közéletben, s hogy az MSZP az ország második legerősebb pártja, és az ellenzék legerősebb pártja.

Az MSZP elnöke azt várja a szocialista önkormányzati képviselőktől, polgármesterektől, hogy első helyen a település, a helyiek érdekeit képviseljék, és csak másodsorban a pártpolitikai érdekeket.

Úgy fogalmazott: a kampány végére "a miniszterelnök úrnak is megjött az esze", mert határozottan cáfolta, hogy bármelyik ellenzéki város hátrányba kerülne csak azért, mert ellenzéki vezetésű.

Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) főpolgármester-jelöltje újságíróknak nyilatkozva azt mondta: az alacsony részvételnek is van szerepe abban, hogy nem sikerült elérniük a korábban célként megfogalmazott mintegy 13 százalékos eredményt. Hozzátette: a körülbelül 11 százalékos eredményük azt mutatja, hogy azért van egy stabil szavazóbázisuk.

Karácsony Gergely kampányfőnök szavai szerint az volt a céljuk, hogy stabilizálják a szavazóbázisukat, elérjék a tavaszi választási eredményeket, illetve az, hogy Budapesten és a nagyobb megyei jogú városokban is legyen képviselőjük. Véleménye szerint ezt a célt "90 százalékos teljesítménnyel" sikerült elérniük. Hozzátette, hogy az alacsony részvétel nem kedvezett nekik, de "nagyjából hozták" a tavaszi eredményt, ami megerősíti őket abban, hogy folytatniuk kell az elkezdett építkezést.

Vona Gábor szerint a Jobbik hatalmas lépést tett előre a vasárnapi önkormányzati választásokkal. Az ellenzéki párt elnöke az előzetes eredményeket értékelve elmondta: nagy küzdelem végpontjához érkeztek, mivel a három európai parlamenti, majd a 47 országgyűlési képviselő megválasztása után több száz jobbikos képviselő kezdheti meg a munkát a települési önkormányzatokban és a megyei közgyűlésekben.

A Jobbik elnöke szerint az önkormányzati választásnak az a tanulsága, hogy a Jobbik megkerülhetetlen része a magyar politikai életnek, s "véglegesen megvetette lábát a hazai közéletben".

Vona Gábor a "mai napig elmaradt" elszámoltatást, az önkormányzati korrupció visszaszorítását, a munkahelyteremtést és a közbiztonság javítását emelte ki pártja törekvései közül. Mint mondta, ezekért a Jobbik képviselői kemény, harcos és radikális küzdelmet fognak folytatni a képviselő-testületekben.

A harmadik legmagasabb részvételű szavazás volt vasárnap

A harmadik legmagasabb választási részvételű szavazás alapján dőlt el vasárnap, hogy az adott településen ki lesz a polgármester, és milyen összetételben kezdi meg munkáját az önkormányzati képviselő-testület. A mostani 46,53 százalékos arányt (a szavazatok 94,38 százalékos feldolgozottságánál) csak a 2002-es és a 2006-os választási részvétel haladta meg.

A valamivel több mint 8 millió választópolgár közül vasárnap mintegy 3,6 millió szavazott.    

A rendszerváltozás óta tartott önkormányzati választások legalacsonyabb részvételi adata 1990-ben volt, igaz, akkor még kétfordulós választást tartottak. Annak idején, a szeptember 30-i első fordulóban 40,16, a másodikban már csak 28,98 százalékos volt a részvétel.

1994 óta már csak egy fordulóban kell szavazni, a mandátumot a legtöbb szavazatot kapott jelölt kapja, miután  nincs sem érvényességi, sem pedig eredményességi küszöb.

A 16 évvel ezelőtti voksoláson, december 11-én a választópolgárok 43,44 százaléka járult az urnákhoz,  szavazott polgármesterekről és önkormányzati képviselőkről. Négy évvel később, 1998. október 18-án 45,66 százalékos részvételi eredmény mellett választották meg a helyi önkormányzatokat. 2002. október 20-án 51,11 százalékos volt a részvétel, míg négy évvel ezelőtt, 2006. október 1-jén ennél is több választópolgár, 53,12 százalék voksolt.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter vasárnap este az MTI-nek adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy részben a választópolgárok és sok esetben a helyi politikusok is már eleve lefutottnak tekintették az önkormányzati választást.

A voksolási hajlandóság az 1998-as önkormányzati választás részvételi adatához volt hasonló, ezek alapján pedig úgy gondolja, hogy a 2002-es és 2006-os választás volt "atipikus". Véleménye szerint ez talán abból adódik, hogy 2002-ben és 2006-ban az országgyűlési választás eredménye nagyon szoros volt és kevesebb mint egy százalék volt a különbség a két nagy párt között, és talán ez a szoros eredmény vetült ki az önkormányzati választásra.

Most viszont az áprilisi parlamenti választási eredmények eléggé egyértelműek voltak, és talán ez is szerepet játszott abban, hogy most az önkormányzati választásoknál nem annyira a 2002-es és 2006-os, hanem inkább az 1998-asra hasonlítottak a részvételi adatok - mondta.

A miniszter beszélt arról is, hogy úgy látta, sok városban "az ellenzék tulajdonképpen feladta a küzdelmet, nem volt igazán kampányhangulat", és a szakértők is sokat beszéltek arról, hogy "ez a kampány mintha lanyhább lett volna, mint a korábbi kampányok".

Mint mondta, azokban a megyei jogú városokban, ahol kiélezett volt a küzdelem (mint például Szombathelyen, Miskolcon vagy Szegeden) kicsit magasabb is volt a részvétel, mint azokban a városokban, ahol eleve eldőltnek tűnt a választás, mint például Debrecenben.

A miniszter egy kérdésre válaszolva kijelentette: ő is csak most figyelt fel arra, hogy az északkelet-magyarországi megyék a korábbi önkormányzati választásokon is aktívabbak voltak, miközben az országgyűlési választásokon a dunántúli megyék szoktak aktívabbak lenni, ebből a szempontból ezek a megyék folytatták az önkormányzati választási "hagyományokat".