Előre a görög úton?

A választásra való tekintettel a Költségvetési Tanács ismét megpróbálta felhívni a figyelmet a költségvetési problémákra, melyek hanyagolása az elkövetkező években komoly következményekkel jár majd. 2023-ban a Költségvetési Tanács számításai alapján a szlovák költségvetés kiadásai várhatóan 6,8 milliárd euróval haladják meg bevételeit, ami a szlovák GDP 5,5 százalékának felel meg.

Ezzel Szlovákia az EU-ban a legnagyobb költségvetési hiányt produkáló országok közé tartozik majd, és konszolidációs igyekezet nélkül a hiány az elkövetkező években is hasonló szinten marad. Ez minden évben körülbelül 8 milliárd euró új államadósságot jelent majd, ami könnyen fenntarthatatlan pályára tereli ezt. Az új kormányt az adósságfék sem tudja megállítani, az elkövetkező két évre kivétele lesz ennek hatásai alól.

A Költségvetési Tanács költségvetési felelősségre kéri a releváns politikai pártokat, de ezek kijelentéseit áttekintve leszögezhetjük, hogy ez a kérés nagyrészt süket fülekre talált. Ez persze nem meglepő, mert költségvetési konszolidációval nehéz szavazatokat szerezni, de akkor is figyelemre méltó, hogy egyes pártok ígéretei mennyire messze vannak a költségvetési valóságtól. Az elmúlt években bevezetett szociális juttatásokat szinte senki sem meri megkérdőjelezni, és vannak olyanok is, akik további állami támogatásokat és befektetéseket ígérnek.

Robert Fico már előre jelezte, hogy éves szinten csak a GDP 0,5 százalékával szeretné csökkenteni a hiányt, ami a jelenlegi helyzetben édeskevés. Hasonló a helyzet Peter Pellegrinivel, aki a jelenlegi kiadások fenntartása mellett évi 1 milliárd eurót fordítana régiófejlesztésre. Persze, sorra vehetnénk a releváns szlovák politikai pártok szinte mindegyikét, költségvetési konszolidációról keveset hallanánk kampányígéreteikben. A Progresszív Szlovákia is óvatosan nyilatkozik ez ügyben, és az SaS a gazdasági növekedéstől várja a költségvetési megváltást. Az OĽaNO még most is további állami kiadásokról álmodik, és a Sme rodina is inkább folytatná az osztogatást.

Természetesen a parlamenti választás után új korszak kezdődik, amelyben az újonnan felállt kormánykoalíciónak szembe kell néznie a költségvetési valósággal. Osztogatni persze lehet, de ez mindannyiunk közös jövőjének a rovására megy. Ahogy azt a Költségvetési Tanács megfogalmazta, a kevésbé bonyolult költségvetési konszolidáció ablaka lassan kezd bezáródni, és később már csak a fájdalmas megoldások maradnak.

Ismert történet, hogy 2006-ban Ivan Šramko, a Szlovák Nemzeti Bank akkori elnöke találkozóra hívta Robert Fico új kormányfőt, melyen meggyőzte az euró bevezetéséhez szükséges költségvetési konszolidáció fontosságáról. Reméljük, a szeptemberi választásból kikerülő miniszterelnöknek is lesz egy Ivan Šramkója, aki meg tudja győzni a költségvetési konszolidáció szükségességéről. Ellenkező esetben tényleg továbbmegyünk a görög úton.