Egyiptomban a hivatalban lévő elnök nyerte meg az elnökválasztást

A tájékoztatás szerint Szíszi a szavazatok 89,6 százalékát kapta meg a december 10-én tartott választáson.

Ez lesz az államfő harmadik mandátuma. Szíszit először 2014-ben, majd 2018-ban választották elnökké, mindkét alkalommal a szavazatok 97 százalékával.

A választási bizottság által közzétett adatok szerint a szavazásra jogosult 67 millió állampolgár 66,8 százaléka járult az urnákhoz. Ez jóval magasabb, mint a legutóbbi – 2018. évi – elnökválasztáson jegyzett 41 százalékos részvételi arány.

A választásra olyan időpontban került sor, amikor Egyiptom gazdasági válsággal küzd és igyekszik kezelni az egyiptomi Sinai-félszigettel határos Gázai övezetben folyó háború hatásainak kockázatát.

Az infláció 36,4 százalékos, a hazai valuta értéke a felére csökkent, egyes alapvető élelmiszerek ára hétről hétre nő. Az egyiptomi lakosság kétharmada épp hogy a szegénységi küszöb felett él.

Egyes szavazók azt mondták, a Gázai konfliktus arra ösztönözte őket, hogy Szíszire szavazzanak, aki sokáig a stabilitás jelképeként mutatkozott az ingatag térségben. Ez az érvelés az öbölmenti és a nyugati szövetségeseket is meggyőzte, akik pénzügyi támogatást nyújtottak a kormányának.

A választást három napon át – december 10. és 12. között – tartották, a hazai média szigorú ellenőrzése mellett.

A választáson a leköszönő elnöknek három, nem túl esélyes ellenfele volt: Hazem Omar, a Köztársasági Néppárt jelöltje, aki a szavazatok 4,5 százalékával a második helyen végzett, Farid Zahrán, egy kis baloldali párt jelöltje és Abdel-Szanad Jamama, a WAFD párt jelölje.

Hosszam Baghat, az Egyiptomi Kezdeményezés a Személyi Jogokért (EIPR) nevű civil szervezet vezetője szerint „valójában nem volt választás, Szíszi az egész államapparátust és a biztonsági szerveket is bevetette, hogy egyetlen komoly jelölt se indulhasson ellene”.

Az egyiptomi média zöme szerint a választás lépés volt a politikai pluralizmus felé, a hatóságok pedig tagadták, hogy megsértették volna a választási szabályokat.

Szíszire, a hírszerzés egykori tábornokára úgy tekintenek, mint a máskéntgondolkodók elnyomójára, amióta 2013-ban megdöntötte Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnökét, a Muzulmán Testvériség támogatta Mohamed Murszit.

Szíszit először 2014-ben választották meg, majd 2018-ban újraválasztották. 2019-ben módosították az alkotmányt: az elnöki megbízatást négy évről hatra emelték, és lehetővé tették Szíszi számára, hogy harmadszor is induljon a választáson.

Az elnök a Nemzetközi Valutaalap közreműködésével gazdasági reformokba fogott. A gazdaság élénkítése és munkahelyteremtés céljából szorgalmazza az elavult infrastruktúra fejlesztését. Nagyszabású építkezési programok kezdődtek, közöttük a Szuezi csatorna államköltségen történő kibővítése, mezőgazdasági projektek, illetve utak és hidak építése. Egyes közgazdászok szerint azonban a fiataloknak továbbra sincs megfelelő munkájuk, nő az államadósság.