Egy törpepárt homályos hátterű vezetőjéből lett krími kormányfő Szerhij Akszjonov

A szimferopoli parlament által a múlt héten vitatott körülmények között a Krími Autonóm Köztársaság kormányfőjévé választott Akszjonov politikai karrierjének hirtelen beindulása előtt egy kisstílű üzletember, sőt egyesek szerint közönséges bűnöző volt, akit a helyiek csak az 1990-es években ráragadt gúnynevén, "Koboldként" ismertek.    Szombaton azonban már a szedett-vedett új krími hadsereg - egy 30 főből álló, jelenleg a menetelést gyakorló fegyveres egység -parancsnokaként tetszelgett Szimferopolban. "Felelősen megígérem, hogy a Krím már májusban nyugodt, csendes, barátságos hely lesz" - mondta egy korábbi lapinterjúban, miután a krími hatóságok március 16-ra népszavazást írtak ki az Ukrajnához tartozó, de orosz többségű terület Oroszországhoz való csatlakozásáról.    Múltja és eddigi politikai tevékenysége alapján azonban sokan megkérdőjelezik optimizmusát. A kijevi tüntetéseket követően kormányra került Haza párt egyik helyi tagja szerint Akszjonov korábban kisstílű bűnöző volt, és bandájával védelmi pénzt szedett Szimferopolban. Korábban még a régió elsőszámú oroszbarát lapja, a Krími Igazság című kiadvány szerkesztője, Mihajlo Bakarev is azzal vádolta az újdonsült kormányfőt, hogy szervezett bűnözésből élt.    Ugyanakkor ahogy Akszjonov politikai szerencséje, úgy a Krími Igazság álláspontja is hirtelen változást vett: Bakarev most már úgy gondolja, hogy félreértés történt, és Akszjonov feltétlen hívének tartja magát.    Akszjonov 2009-ben lépett politikai pályára, amikor három apró oroszbarát politikai erő házasságából létrehozta az Orosz Egység nevű pártot. A párt azzal igyekezett megszerezni a krími orosz ajkú lakosság bizalmát, hogy náciknak bélyegezte az azóta a kijevi parlament által leváltott Viktor Janukovics exelnök ellen tüntetőket, valamint munkahelyeket és gazdag turisták odacsábítását ígérte a krímieknek, új aranykort jövendölve a szubtrópusi régiónak.    Ennek ellenére a 2010-es krími választáson az Orosz Egység mindössze a szavazatok négy százalékát nyerte el. A választókat látszólag az sem győzte meg, hogy Akszjonov az ukrán Ütés pártot vezető Vitalij Klicskóhoz hasonlóan ökölvívói múlttal is rendelkezik - igaz, Klicskónál e téren is jóval kevésbé volt sikeres.    Bírálói szerint Akszjonov nem több, mint Moszkva bábja, akit azért ültettek a kormányfői székbe, hogy valamiféle legitimitást adjon a félsziget orosz megszállásának - vagy legalábbis elfedje azt. A kormányfőt a parlament azután nevezte ki, hogy a törvényhozás épületét orosz fegyveresek szállták meg (akik állítólag nem engedték be az ellenzékieket az ülésterembe), azóta pedig orosz fegyveresek lepték el a félsziget területét. Maga Akszjonov azonban azt állította, hogy a Krímben - ahogy korábban Kijevben - "a nép vette magához a hatalmat".    Akszjonov helyi újságírók szerint a krími parlament elnökének, Volodimir Konsztantinovnak a támogatásával jelent meg a politikai színtéren. Konsztantinov az Oroszországhoz való csatlakozás legfőbb szószólója, Moszkvában tett látogatása során pedig egyenesen arról beszélt a napokban, hogy mindent el fognak követni annak érdekében, hogy "a későbbiekben egész Ukrajna csatlakozzon Oroszországhoz".    Akszjonovhoz hasonlóan neki is vannak kétes üzleti ügyei. Építőipari cége, a Konsul oknyomozó újságírók szerint számos ukránnak adott el olyan lakásokat, amelyek sosem készültek el, és egyes bankkölcsönök visszafizetésével kapcsolatban is bajban van. Illetve csak lenne, mivel hivatalos vizsgálat sosem indult ellene, újságírók szerint Konsztantinov jó politikai kapcsolatai miatt. Katonai teherautókból álló konvoj érkezett SzimferopolbaNyolcvannál több katonai teherautóból álló, feltehetően orosz katonai konvoj érkezett Szimferopolba - jelentette vasárnapra virradóra az ukrán média, amely szerint a teherautók katonákat szállítottak.    A TSzN hírtelevízió felvételt közölt a gépkocsioszlopról. A híradás szerint a teherautókon nem voltak ugyan rendszámtáblát, de a konvoj oroszországi illetékességét elárulta az, hogy az orosz katonai közlekedésrendészet személygépkocsija kísérte, és annak volt rendszámtáblája.    Az UNIAN hírügynökség arról adott hírt hajnalban, hogy Kijevbe érkezett Mihail Hodorkovszkij volt orosz olajmágnás, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasának tartottak, és aki több évet töltött börtönben adócsalás miatt, majd néhány héttel a szocsi téli olimpia előtt szabadult elnöki kegyelemmel.     Hodorkovszkij a Twitter közösségi portálón közzétett üzenetében tájékoztatott arról, hogy Kijevbe érkezett. "Figyelem. Kijevben vagyok. Megérkeztem" - írta egyik mikroblogján Hodorkovszkij.    Közben arról is beszámolt az ukrán média, hogy Mevlüt Csavusoglu, uniós csatlakozásért felelős török miniszter felszólította Oroszországot: ne veszítse el józan eszét, és ismerje el Ukrajna területi épségét. A miniszter szavai szerint megengedhetetlen az orosz beavatkozást Ukrajna területén, és sérti a nemzetközi jogot. Csavusoglu felszólította az ENSZ-t és az Európa Tanácsot, hogy "gyorsítsák fel a diplomáciai támadásokat Oroszország ellen". A török külügyminisztérium pedig úgy foglalt állást, hogy a függetlenségi népszavazás kiírása a Krími félszigeten veszélyes és téves. Obama támogatásáról biztosította a balti államokat, Kerry önmérsékletre intette MoszkvátBarack Obama amerikai elnök összesen hat európai vezetővel folytatott telefonbeszélgetést az ukrán válságról szombaton, és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította az Oroszország esetleges szándékai miatt aggódó balti államokat, miközben külügyminisztere önmérsékletre intette Moszkvát. Obama a héten már harmadszor egyeztetett David Cameron brit kormányfővel és másodszor hívta fel Francois Hollande francia államelnököt az ukrán helyzettel kapcsolatban. A családjával a floridai Key Largo üdülőparadicsomban tartózkodó amerikai elnök ugyanakkor most először beszélt az olasz miniszterelnökkel, Matteo Renzivel a válságról.    A három beszélgetés tartalmáról a Fehér Ház nem közölt információkat, arról viszont igen, hogy egy konferenciabeszélgetésen Barack Obama az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a három balti ország - Lettország, Litvánia és Észtország - államfőit, és azt hangsúlyozta, hogy Washington elkötelezett a Baltikum biztonságának garantálása, valamint a demokrácia védelme iránt.    A jelentős orosz kisebbségnek otthon adó három balti államban aggodalmat keltett, hogy Moszkva az orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva gyakorlatilag megszállta az ukrajnai Krím félszigetet. Az Egyesült Államok a héten hat vadászgépet küldött Litvániába a balti légtér védelmének megerősítése érdekében.    Ezzel párhuzamosan John Kerry amerikai külügyminiszter ismét telefonbeszélgetést folytatott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, amely során önmérsékletre intette Moszkvát a krími helyzettel kapcsolatban. Egyúttal arra figyelmeztette Lavrovot, hogy a katonai feszültségek fokozása, illetve a Krím megszállására irányuló lépések ellehetetlenítenék a válság diplomáciai eszközökkel való rendezését - közölte egy kormányzati forrás a Reuters hírügynökséggel.