Donyeck és Luhanszk számokban

Hivatalos adatok szerint Donyeck lakossága 4,3 millió, ezzel ez Ukrajna legnépesebb megyéje. A lakosság túlnyomó része oroszul beszél. A régió története az 1930-as évekre nyúlik vissza, székhelye a korábban ukránul Juzivkának, oroszul Juzovkának, majd ukránul Sztalinénak, oroszul Sztalinónak nevezett Donyeck város.

Ebben a megyében fekszik az oroszbarát erők által ellenőrzött Szlovjanszk és Kramatorszk. Az Azovi-tengerrel határos régió fontos ipari központ. A szén- és acéliparáról ismert területről származik a hatalmából elűzött Viktor Janukovics elnök. A sűrűn lakott Luhanszkban 2014. márciusi adatok szerint hozzávetőleg 2,2 millióan élnek. A Donyeckkel szomszédos megye Oroszországgal szomszédos, és a lakosság többsége szintén orosz ajkú. A terület székhelye Luhanszk város, korábbi nevén Vorosilovgrád. Donyeckhez hasonlóan Luhanszk is iparvidék, amely ugyancsak a Donyec-medencében fekszik.

A referendumok elismerésének feltételei - HÁTTÉR

A Code of Good Practice elnevezésű dokumentum szerint a népszavazások és a választások szabadnak, titkosnak és közvetlennek kell lenniük és összhangban kell állniuk az adott ország magasabb rendű törvényeivel. A feltételek közé tartozik, hogy a hazai és a nemzetközi megfigyelők elvégezhessék munkájukat. Amikor Montenegró 2006-ban bejelentette, hogy kiválik a Szerbiával közös államszövetségből, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői szerint a népszavazás megfelelt a demokratikus követelményeknek, így a referendumot elismerték nemzetközi jogilag. 

Egészen másképp értékelték a szakértők a krími népszavazást, ugyanis az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló voksolás sértette az ukrán és a krími autonóm terület alkotmányát is, emellett nem tartották be a demokratikus követelményeket. Ennek megfelelően az ENSZ Közgyűlése nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz csatolását és nagy többséggel az ENSZ-Charta megszegésének nyilvánította azt. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Samantha Power Ukrajnára utalva úgy fogalmazott: "Egyik tagországunk függetlenségéről, szuverenitásáról és területi egységéről van szó". Az ENSZ alapokmánya kimondja, hogy először kísérletet kell tenni a konfliktusok békés, diplomáciai eszközökkel való megoldására.

Azt, hogy egy kiválásról szóló szavazást elismernek-e, nemzetközi jogászok értelmezése szerint alapvetően azon is múlik, hogy az adott államban a központi hatalom egyetért-e a voksolással. Ez a helyzet például a Skócia függetlenségéről tervezett referendummal. Ez történt 2011-ben is, amikor a dél-szudániak 98 százaléka a függetlenségre szavazott, Szudán elismerte a szavazást. Dél-Szudán önálló állammá vált, a nemzetközi közösség elismerte, majd az ENSZ-nek is tagállama lett.