Csehország: mától választás

Prága. Ma és szombaton parla-menti választásokat tartanak Csehországban. Nyugati szomszédunk gazdasága jó állapotban van, a munkanél-küliek aránya történelmi mélypontra zuhant, az átlagbér idén lazán átlépte az 1000 eurót, ám a belpolitikai helyzet nem tükrözi a pozitív hangulatot. Aggodalomra ad okot az Andrej Babiš vezette ANO és a Tomio Okamura irányította unióellenes PDS.

Csehországban az évek folyamán többször módosított választási törvény már nem ismeri a kampánycsendet. Kampányolni a választások napján is lehet, kivéve a választóhelyiségeket és azok közvetlen környékét. A választásokon 31 párt és mozgalom méretteti meg magát, nyolccal több, mint 2013-ban. Az eredményt szombat estére ígérik. A választások után a köztársasági elnök ad kormányalakítási megbízást.

A legnépszerűbb pártot, az ANO-t vezető Andrej Babiš többször is jelezte, hogy cégként irányítaná az országot. Ez ugyan jól hangzik egy milliárdos nagyvállalkozó szájából, ám egyben riasztó is, mivel a hatalom abszolút koncentrációját is jelenti, ami érződik pártján is, amit szinte saját tulajdonaként vezet. Még nem tudni, hogy az idén a kabinetből kibuktatott pénzügyminiszterre mi vár: kormányfői bársonyszék vagy bíróság. A szlovák származású, a vezető cseh politikai napilapokat felvásárló, ezért cseh Berlusconinak titulált politikus ellen a rendőrség büntetőjogi eljárást kezdeményezett, mivel uniós forrással való visszaéléssel gyanúsítják. Babišt azzal vádolják, hogy 10 éve ügyeskedéssel 50 millió cseh korona értékű uniós támogatást használt fel saját céljaira. A népszerűségi lista élén álló ANO mozgalom kormányfőjelöltjének másik problémája, hogy 1989 előtt tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának, ráadásul neve felbukkant az egykori kommunista állambiztonsági szolgálattal együttműködő személyek listáján is. Babiš ezt ugyan tagadja, és Pozsonyban pert indított jó hírneve érdekében, ám a szlovák hatóságok mindeddig nem adtak neki igazat. Pártját korábban 30 százalék körül mérték, ám a pártelnök rendőrségi ügye és valószínűsíthető titkosszolgálati múltja miatt az ANO legutóbb a Median közvélemény-kutató társaság szerint már csak 25%-ot kapott.

A tokiói születésű, cseh anyától származó Tomio Okamura által alapított iszlám- és unióellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű párt sem lesz a leendő parlament ékköve: Okamura nyíltan szimpatizál a szélsőjobboldali Marine Le Pen eszméivel, ridegen számító populistáról van szó, aki legszívesebben népszavazást írna ki Csehország uniós kilépéséről.

A kormányzó szociáldemokraták érezhetően meggyengültek, a ČSSD-re az utolsó mérések szerint 12,5%-nyian adnák a voksukat (szeptemberben 13,5%), a kommunisták (KSČM) ugyancsak visszaestek, egy hónap leforgása alatt 12,5%-ról 10,5%-ra. Az egykor a Václav Klaus által alapított jobboldali ODS is csak 9%-on mozog. Akár 8 párt is bekerülhet a parlamentbe, melyek között olyan új és különc formáció is felbukkanhat, mint a fiatalok által kedvelt Kalózpárt. „A csehek a protesztpártokat részesítik előnyben, ide sorolható a hivatalos elitet célba vevő ANO, a liberális, 8%-ra feljövő Kalózpárt, az iszlámellenes SPD és bizonyos szempontból a kommunista párt is. A választás a társadalom szétforgácsoltságáról tanúskodik” – vélekedett Jan Charvát, a Károly Egyetem politológusa. Mivel a nehéz természetű Babiš koalícióképessége mérsékelt, ezért a vokscsata után – a szétaprózott politikai mező miatt is – várhatóan hosszúra nyúló koalíciós tárgyalások következnek. (MTI, shz)